Pogogyin, Nyikolaj: Amikor lándzsát tőrnek; Fordította: Áchim András; Q 661

- 58 ­SRESKO KARTAVIR VIKTORIJA KARTAVIR V IK TOKLJA > KARTAVIR VIKTOR U A Jobb leez, ha t ivoaom. Ott maradsz. Azt akarom, hogy megtudd, iáiként jutottam idáig* Valóban elvesztettem józan eszemet, amikor az £ tanácsaira hallgattak* J áll hozaá.n a legközelebb, már mint a felesé­<i gem, ozi a maga módján rzeret i£ engem* Szeret - ez i^y igaz* !n la ezeretem őt, esküszöm. ó volt az egyedüli, akit felin­gerelt, hogy kiváljak a bizottságból és becsapjam m&gam mö­gött az ajtót* oe it- csaptam!... Úristen, hisz tudom, hogy Savin jelöl teége nemeok-íra ezóbakerül az akadémián, ugyanak­kor a legutóbbi tudományos munkája oeupa százesztendős, áea­tag óoekaság. Reszket, ha uj, fiatal tudósokról hall. Nem vitatom, mindenki ugy menekszik, ahogy tud, de belőlem ne csináljon mentőövet, /A felesé-ére mutat*/ Azt megértem, hogy a háta x ..iüjött szőtték ezt az összeesküvést* Elhatározták, hogy időnap előtt a eirba tesznek. Hallj«, ..»dám, ezt nem tűröm tovább, mint ahogy nem tűröm a maga imádott Hájeeakí­ját aem! Vágyén, vagy Rájeoekal Vagy én, vagy senkii Mert na nem, magira gyújtom ezt az egész nyaralót! A beszámít­hat- tiana ágig kihoz a eodromból! / /elbámul naivul/ Je, Lavin-Muromeakij, hál istennek a te gyermekkori barátod és nem az enyém, ináig azt bizonygat­tam neked, hogy oeak fejőstehenet lát benned* alket beszéli Miket beszél! Szereti a szép szavakat, de most már érti, milyen durván járt el a maga drágalátos barátja. Sikerült a fejembe ver­nie, hogy ez a maga Ceebakovja, - ütné meg a lapos guta ­' i valami nk&füü borzalmas szerencsétlenséget hoz a maga fejére* f V Ahá! Ahál osak kiejtette Most ahá-házik? Máskor, ha mähüIl&Xik Gsebakov nevét, máris duhbegurult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom