Pogogyin, Nyikolaj: Amikor lándzsát tőrnek; Fordította: Áchim András; Q 661

- 14 I /el/ Mögöttük K-rtavin/ /, 8AVIN /iiresküho*» ro^szindulatuan/t Roe, atombomb'ízó, maga mindig igy x'eniezi a dolgokét? ::KO /tréfáé tónusban/: Aa" atombombdzó nem ín v- ;yok, hanem a „all Street. KgyezerÜ fiziku* vagyok. V'lcgaeea meg a \ kifejezéseit. TAVIN: Tudjuit, hogy mivel foglalkozik. Mit ceüri-csavarjaY 3 ESKO /nyugodtan/» Maga nem tud semmit. amibe burkolódzik, SAVIN: & ez a titfckantoneág, áJaüa^éllXkíiÜilSWCklXMKlálX még jobban nevetségessé teszi. BEESKO: Kern burkolózom én«* 8emai féle titokzatosságba. • TAVDí: Xondja, ezt az egéae homály oe hie tör iát pöfttdktfií azért költötte, hogy pontoean nekem .zánje? BRkSKOl Nem a öl töt tem én temmit. SAVIN: Hagyja abba, bresko. engem nem szeret és' mindig boreot akar törni az orrom alá. BRhSKO: Az 'igaz, hogy magát nem ezeretem, de maga sem engem. egyébként eszembe eem jut, hogy ingereljem, c a VB: kerteljen! Ahelyett hogy ilyen ostoba történetkéket r tálal fel, inkább mondja meg óesintén, Üi&XkÄlifiiäyÄ ait jonuol rólam, Már éppen torkai v-gyok a mfcgn gunyorostáéival. BRISKO» oiondjcim mag oazintáttY / i SAVIN: ' A szemembe. BRfSKO: kérem. Tehetség te len omoer, véletlenül cseppent a tudóuaayba. arigy éu rue- zindulatu. irigyeegbói ós roeezindu latból képes lenne bárkit leutal, aki az útjában áll, ht. nem félne - oörtüntól. Akarja tovább, v-yy ennyi/ elég lesz? / Vluvin tántorogva el üreekotól ée gyorsan