Gorcsakov, Nyikolaj: A színházi előadás rendezése; Q 603

- 36 - Nem tudom, de azt hiszem, inkább nevezném magamat "senkiének". - Hát akkor mondja, hogy "senkié" a "mindenki rongya" helyett. - Bocsásson meg, de hiszen ez Osztrovszkij szövegel - Pár napra megfeledkezünk ebben az epizódban Osztrovszkijról. Mondja ugyanazt a gondolatot, közvetitse Osztrovszkij képletes hasonlatát saját szavaival, A szinésznő saját szavait használva, egész biztosan a teljes átéléssel és temperamentummal teljesiti a feladatot,mely Larisza szerepének adott helyén szükséges. Eltelik három-négy nap, elmúlik néhány próba - s a színésznő viszonya az emiitett momentumhoz kialakul, megszilárdul, tiszta lesz és helyes. Most azután javasolhatja a rendező, hogy mindazt, amire gondol és amiről a saját szavaival beszól, tegye át ismét Osztrovszkij nyelvezetébe,kifejezésére. És egészen biztosak lehetünk benne, hogy Osztrovszkij szövege éppen olyan meggyőzően cseng majd a szinésznő ajkán, mint ahogy az emiitett epizód előadásánál a saját szavai csengtek. Persze igen hibás kezdeményezés volna a rendező részéről a szerző egész

x szövegét saját szavaikkal mondatni, teljesen átültetni a színészek nyelvezetére. Kétségtelen ugyanakkor az is,hogy a cselekményekhez, a partnerhez a helyes viszony akkor alakul ki a színészben, amikor tudja és érzi, hogy mit mondana, mit csinálna maga, ha hasonló körülmények közé kerülne. A darab rendezőjének egyik legfontosabb és alapvető kötelessége tehát az, hogy felépítse ós a próbák sarán kifejleszsze a viszonyokat a darabban és elvigye azokat a világosság és a színpadi kifejezőerő szükséges fokáig, hogy bizonyos specifikus formába rögzítse ezeket a viszonyokat /mind az intonáció rajzában, mind a fizikai mozdulatok ritmusában, mind a színpadképben/. Minél tapasztaltabb a rendező, annál gazdagabb, változatosabb és mélyebb lesz az általa rendezett színdarabban a szereplő személyek közötti viszony, kölcsönhatás. Ha a rendező az asztalnál jól bedolgozta a színészekkel a darab viszonyait és megállapította, hogy ezek a viszonyok a szereplők milyen feladataiból származnak, ha elérte, hogy e kapcsolatok a szereplők egymásközötti közvetlen érintkezésébe átmentek, ha kijelölte a szereplők cselekedeteit, mozgását és alakitásuk jellegzetes vonásait, - akkor méltán mondhatjuk, hogy megteremtette a szilárd alapot a színdarabbal kapcsolatos további munkához. Az asztal melletti munka magában foglalja a rendezőnek a színészekkel folytatott gyakorlati munkája 3zámos rendkívül fontos elemét és semmiképpen sem szorítkozhat csupán a darab száraz, "tudományos" elemzésére. Ha szükségesnek látszik, hogy ebben az idő1/3984. - Pné