Gorcsakov, Nyikolaj: A színházi előadás rendezése; Q 603
24 E megfigyeléseket természetesen taktikusan kell végeznie a rendezőnek, ugy, hogy azokban a szinész csak az elvtársi gondoskodást és segitséget érezze, "Vannak emberek, akik természetüknél fogva jé megfigyelők - mondja Sztanyiszlavszkij. - Ezek akaratlanul észrevesznek és jól megjegyeznek emlékezetükben mindent, ami körülöttük történik 0 Emellett a megfigyeltekből ki tudják választani azt, ami a legfontosabb, a legérdekesebb, a legtipikusabb és legszinosebb,•• Sajnos, távolról sem rendelkezik mindenki a művész számára annyira nélkülözhetetlen megfigyelőképességgel, amely megtalálja az életben a lényegeset, a jellemzőt. De hogyan tanitsuk meg hát a gyenge megfigyelőképességü embereket arra, hogy észrevegyék és lássák azt, amit a természet ós az élet nyújt nekik.'' Mindenekelőtt meg kell magyarázni nekik, hogy nézzék és meglássák, hallgassák és meghallják nemcsak a rosszat, de a nagyszerűt is, A fenséges felemeli a lelket, a legszebb érzéseket idézi fel benne, S ezek az érzések azután az emocionális és egyéb emlékezetben elsimithatatlah, mély nyomokat hagynak, A természet a leggyönyörűbb, ennek tanulmányozásába mélyedjenek el, amennyire csak lehet, Miután megtanulták, hogyan kell az Önöket körülvevő életben a művészi anyagot megkeresni, akkor kezdjenek csak hozzá a számukra legszükségesebb anyag, azon anyag tanulmányozásához, amelyre elsősorban felépül az alkotásuk. Azokról az emóciókról beszélek, amelyek személyes, közvetlen közlés utján - lélekből a lélekbe - kerülnek hozzánk akkor, amikor élő személyekkel, azaz az emberekkel kerülünk kapcsolatba. Ezen anyag megszerzése azért ütközik nehézségbe, mert láthatatlan, megfoghatatlan, meghatározhatatlan és csak bensőleg tapintható ki. ...Az emberek csak ritkán tárják fel és mutatják meg olyannak a lelküket, mint amilyen az a valóságban. A legtöbb esetben elrejtik belső élményeiket, s ilyenkor a külső álarc megtéveszti, akadályozza a megfigyelőt, még nehezebbé teszi számára a rejtett érzések felderítését. ...Amikor, az Önök által megfigyelt ember belső világa a tettein, gondolatain, kitörésein, az élet által létrehozott körülményeken keresztül tárul fel, kövessék figyelemmel e tetteket, hasonlitsák össze azokat egyéb tettekkel, majd kérdezzék meg önmaguktól: "Miért cselekedett ez az ember igy, vagy ugy, mi volt a gondolataiban?" Mindezekből vonják le azután a megfelelő következtetéseket, határozzák meg a viszonyukat a megfigyelt személyhez és e ténykedésük segitségével igyekezzenek megérteni a megfigyelt ember egész lelkialkatát. Amikor mindez hosszas, beható figyelés ós kutatás után sikerül, akko r kap a művész igazán jó anyagot alkotásához,"+/ +/K.Sí.Sztanyiszlr.vszkij: "A sainésí munkája" 1/3984, - Pné
