Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

- 4 A japán s zink a

z. A japán sziriház fejlődását kitűnően nyomon tudjuk követni a legősibb időktől kezdve,mert a ma is eleven szinházi kultlírák közül itt találjuk a let;több változatlanul megmaradt u elemet,összefonódva az azóta keletkezett ujabb művészi motívumokkal. Éppen ezért a japán és kinai szinháztörténetet kivételképen nem bontjük korszakokra jegyzetünkben,hanom az egész fejlődést végig tekintjük, A fejlődés főbb állomásai a következők: ősi kultikus táncok, vallási dráma,énekes-táncos játékok.klasszikus zenés dráma. Az ősi táncjáté

k legnépszerűbb forradja a párválasztást elősegitő uta ak

i volt .-Fiatalok énekkel,húros hangszerekkel kisért ünnepi körtáncban keresték meg óletpárjukat. Ugyancsak a legrégibb táncjátékok azok,amelyek a földműveléssel,az időjárás elleni küzdelemmel függnek össze.A mezőn,rizsföldön,teaültetvényeken dolgozók serkentésére és a természet erőinek mágikus befolyásolására járták kinn a földeken ezeket a termékenységet,növények fejlődését kifejező táncokat.A vallásos drám

a kialakulása kb.az i.-u. első századokra tehető.Legelterjedtebb formája a különböző oltárok előtt ünnepi alkalmakkor bemutatott énekes-táncos Kagura-játé

k volt,amoly az -Egyiptomi özoriaz kultuszhoz hasonlóan a nappal-éjszaka mjfthosaból alakult,tömegeket foglalkozatatő ünnepi népszokássá^ Később a Kagura önálló szinpadhoz jut.^z az u.n.

Kaguraszinpad,négyzetaiaku dobogó,hátul öltözővel. Ide két ajtó vezet. A zenészek a szinpad mögött helyezkeátdcel ,;

t színpadra a nézőtérről is vezetett fel járata későbbi japán szinpad végig a kagura-szinpad formáját fejlesztette tovább.