Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

\ A tulaj donkép^ni sziriház kinai hatásra a VII.század kezdetén jóllétre .Az itt játszott jobbára buddista vallási jellegű zenés pantomimeket nevezik Gigaku-nak,megteremtésük líimasl nevéhez fűződik* , Kóru

s szereplésével talalkoÉunk ermél a cálfaj náL.Szereplői egész fejet befödő farmszkok

at használtak. Fi;yelenrenóltŐ,hogy a vallási célzattal megszületett táncjáték népi,humoros jellegű közjátéka milyen rövid idö alatt változtatja a maga egészségesebb,természetesebb formájára az egész műfajt* A VII-V

III.század körűi született neg a Dugaku játé

k, amely a kaguraszinpad fejlettebb formáját használja naszknólkü11 táncos pantomimjához* Ennek igen el terjedt,népi formája a den

gaku játék .ííindkét táncos játékforma a mai napig fennmaradt,tehát a legrégibb élő játékoknak számithaték.Ezeken a kereteken belül alakult ki a rendkívül sokrétű japán büvész-és artista-művészet. m A VIII.századba n a buddhista papok befolyására kezdődik egy konzervál

ó,a művészet további fejlődésót gátló folyamat. Az eddigi eredményekből a legstilizáltabb jelenségeket foglalják t \ egybe,ho^y meglehetősen mesterséges uton létrehozzák az azóta is változatlanul élő,teljesen megmerevedett tradicióju No-játékot. Ez az arisztokratikus jellegű,papi ideológiát hirdető,lassú,méltóságteljes, szimbolikus színházi forma nem elégítette ki a színjátszást rendidvűl kedvelő japán népet és mellette továbbfejlődött a népszerű Dengaku-j úték

^nost már hősi témák,népi fantáz&ban élő régi vitézek tetteinek vidám ós komoly feldolgozásaként*