Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

kés harmóniába kellett olvadnia,iinnek a szabálynak az volt az oka, hogy a vallási ós főúri /bráhmán/ ideológiát,a mindenbe való engedelmes belenyugvást hirdették a nézők között helyetfoglaló alsó ka sz tbelieknek v Ugyanez magyarázza azt a rendelkezést is,amely a különböző erkölcsileg illetlen jelenetek mellett a harc és lázadá

s minden formáját is leparáncsolta a színpadról* ! Az előadások áldással,isteni segítség-kéréssel /invooatlo/ > kezdődtek.Kzt rövid előjáté

k követte,melyben a szinigaágató és az első szinóssnő elmondták a bemutatásra kerülő darab tartalmát ős ismertették a közönséggel annak szerzőjét is. Játékukban természetességre törekedtek,de minden részlet pontosan lerögzített szabályok szerint változatlanul ismétlődött az évszázadok folyamán az előadásmódban is. kiszle

t helyett csak egyes kifejező jolzéseket

,diszletelemeket használtak.&zek kétfélék voltak: stilizáltak és teljes illúziót kelteik, amelyek et a darabban elfoglalt jelentőségüknek megfelelően váltogattak. A IQIE^

S ás masz

k szigorú törvényei nemcsak az illető szerep jellemét fejezték ki,hanem igen pontosan meghatározták annak kasztbel

i jellegét is« A nézőtére

n is szigorúan uralkodott a kasz

t beosztás: az előkelőbbek jobb helyen ültek,mig az alacsonyabb kasztbeliek fokozatosan hátrább,rosszabb,kényelmetlenebb helyről nézhették a majd* — nem kizárólag királyokról ós bráhmáaakról szóló darabokat. Indiából ered az egész Keletet bejárt árnyjáté

k és bábjátékkultura is.