Makarczyk, Janusz: Magas politika; Fordította: Dr. Szabó Ilona; Q 534

- 13 Du Sourdier - Sajnos mindig is tul józanok voltunk, és csak a bolondoknak áll módján,(szép emlékeket gyűjtdtft*^. Dove a. - Kekünkén í n cs semmi szép emlékünk? Du Sourdier - Nekünk, nekünk,,., Mondhatnám a legszebb emlékünk is - kissé vázlatos. Dove a, - Drága őrgróf, maga ne panaszkodjék, ma még ma is ugy él, mint egy ifjú követségi titkár. Du Sourdier - Igaza van asszonyom. Én ugy érzem, hogy belsőmben még mindig,., vulkán forrong! Dove a - Vulkán,., Du Sourdier - Igen, igy egyszerűen, vulkán. Kissé má r ellepte a hamu - az igaz, de még működik. Ha ttagára nézek asszonyos a láva a'r is forr, sistereg, emelkedik. Dove a, - Mosoda fantázia, Ugy beszél mint egy költő. Du Sourdier - Valamikor még verseket is irtára egy csodaszép, kiváló. Do vex a. - ttxxDdcrx^icxKxakAxkx^xxxxxczRykacxx Akit ma már behavaz a tél. Du Sourdier - Inkább lánfcba borit a forró nyár... Dove a, - Drága b r'tom... én Du Sourdier - Van önnek fogalma arról asszonyom, hogy milyen szerencsétlen vagyok - mennyit szenvedek? Bezzeg & mi * jamerikai"|prázaij4ollegáink. Én álmodozom.... asszonyom ismeri az én ábrándjaimat és ők... ük is álmodnak a maguk mádjáx, de miről? A mi uj amerikai kollegánknak például csak egy ábrándja van, azért reszket, hogy a perzsa határon a szakértői olajat találjanak. Szerinte ez - a költészet! Olaj és költészet! Vajon.., Ronald nem tud olajmezőkről azon a környéken? Dove a. - Ha tudna is valamit - akkor sem mondja. /Egymásra n 'a. nek és elmosolyodnak,/