Útmutató a művészetpolitikai előadássorozat hallgatói számára. 2. szám; Q 472

- 6 számos egyénének is hasznára válik, de csak annyiban, hogy ezeknek az egyéneknek most módot ad az uralkodó osztályba való felemelkedésre* Midőn a francia burzsoázia megbuktatta az arisztokrácia uralmát, ezáltal sok proletárnak lehetővé tette, hogy a proletariátus fölé emelkedjék, de csak az esetben, ha burzsoává vált* Ilyenképpen minden uj osztály csupán szélesebb alapon teremti meg az uralmát, mint amilyen az addig uralkodó osztályoké volt^ viszont később aztán annál élesebbé és mélyebbé válik a* neiá uralkodó osztályok ellentéte . is a most uralkodóval szembon. Mindkettő azt eredményezi, hogy az ez ellen az uj uralkodó osztály ellen folytatandó harc megint afc eddigi társadalmi viszonyok határozottabb, gvokere3ebb tagadására törekszik, mint ahogy azt valamennyi eddigi uralomra törő osztály tehette. Ez az égést látszat, mintha egy meghatározott osztály uralma csupán bizönyos gondolatok uralma lenne, természetesen magától megszűnik, mihelyt általában az osztályok uralma nem lesz a társadalmi rend formája többé, mihelyt tóhát nem szükséges többé egy külön érdeket általános érdekként, vagy "az általánosat" uralkodó érdekként feltüntetni. Miután már az uralkodó gondolatokat elválasztották~ az uralkodó egyénektől és* mindenekelőtt, a viszony októl, atne-" lyek a termelési mód adott fokából erednek, és mikor ennek folytán az a követkoztc-tés alakult ki, hegy a történelemben mindig gondolatok uralkodnak, akkor nagyon könnyű e különböző gondolatokból elvonatkoztatni "a gondolatot", "az eszmét" stb., mint amely a történolemben uralkodik és ezzel mindezeket a különálló gondolatokat és fogalmakat a magát a történelemben kifejtő fogalom "önmeghatározásaiként" lehet felfogni. Akkor azután az is ' természetes, hogy az ember összes viszonyait az ember fog?Imából, az elképzelt emberből, az ember lényegéből, az emberből lehet levezetni. Ezt tette a spekulativ filozófia, Marx-Engels. A német ideológia. 1845.- 1846.

9