Útmutató a művészetpolitikai előadássorozat hallgatói számára. 2. szám; Q 472
- 7 - ' 2• / Vlzinoei István: Shakespeare« Romeo ás Julia c. drámájának dramaturgiai elemzése. /A "Főpróba"cimü folyóirat 1955.E,szám/ " Shakespeare egymaga, fele a teremtésnek." /Petőfi./ "A szerelem izzó fénye perzsel éhből a darabból" - irja Móricz Zsigmond az irodalomtörténet, valamennyi "Rómeó ás Julia" tanulmányával egybehangzóan. Ez az izzó fényű, akadályt ne mii«» merő szerelem évszázadok ködén át is akadályok leküzdésére, bátorságra, hősiességre nevelte és neveli nézők, olVasók millióit, Romeo és Julia egy gyűlölködő világban mert szeretni; egy gyűlölködő világban, ahol az igaz, emberi érzésekhez bátorság és hősiesség" kellett. Hogy ez nemcsak puszta szó,, ezt a fiatalok első megrettenése is bizony it ja: X "Vak vágy a sarja vad gyűlölködésnek. Korán láttam meg, későn ismerem meg! Hová ragadtál, szörnyeteg szerelem?! Halálos ellenségem kell szeretnem."fakad ki Julia, amikor megtudja, hogy " a derék, ifjú nemes, ki szivét meghóditotta, az ellenséges család fejének fia. Es Romeo is csak ezt tudja mondani"Vak volt szivem, ellenség rabja lett," De megdöbbenésük csak egy pillanatig tart, a szerelem erejével felülemelkednek a gyűlölködés elszemélytelenitő jellegén, /melyre kitűnően mutat rá Lutter Tibor, irodalmunk "Romeo és Julia" elemzésében/ és utat találnak egymáshoz: "Csak neved ellenségem, nem magad, S te önmagad vagy, és nem Montague.' Mi Montague? Se kéz, se láb, se kar, Se arc, se test..., 0 válassz más neveti ..... Ha Romeot nem hivják Rómeónak, Szakasztott oly tökéletes marad Akármi néven."- — mondja a Capulet lány "Én zaeggyűlöltem tulajdon nevem, Mert néked ellenságod, égi angyal, Ha irva volna, foszlányokra tépném."De a nevet nmn lehet foszlányokra tépni, - Romeo életével játszik, Julia szülei haragjával, amikor megvallják egymásnak érzelmeiket: ' . "S e hely, hol állasz, vesztőhely neked, Ha rokonaim megpillantanak."-—— aggódik a Montague fiúért Julia, S bár tudják, nogy a családi viszály Íratlan törvényei ellen cselekszenek, nem tagadják meg szerelmüket, Morozov, szovjet Shakespeare-kutató "a társadalmi rossz szokások kifejezőjének" nevezi ezt a viszályt, A társadalmi rossz a feudális partikular izmus, /anarchia/, amely Romeo és Julia korában már meghaladott társadalmi forma, s fennállásával a pénzgazdálkodás, távolabbi értelenben a kapitalizmus és a nemzet ír üjiol a fordítót nen jelölöd neg külön, S£ószöly Dezső fordításából idézek.