Útmutató a művészetpolitikai előadássorozat hallgatói számára. 2. szám; Q 472

- 44 - ' nagyra nőtt német földön. A szentimentális, érző polgár-embert Schiller polgári öntudattal állítja szembe a cinikus arisztokráciával, s ez ugyanaz a szembeállítás, mint az eskütartó, erkölcsös polgárságé és az erkölcstelen ^arisztokráciáé. Az érzelmek jogának követelése a 18. századvégi Németországban forradalmi gondolkodásra vall, és hogy ennek nevében Ferdinánd és Lujza át merték hágni a feudális rend törvényeit, ez szerelmüket jelentőságében ' az egyszerű lázadáson jóval tulemeli. Magatartásuk osztályharcos, és ha befelé, saját érzelmi életük felé is fordul, mégis a feudális osztálytársadalom pilléreit döntögeti. Szerelmi szabadságharca szempontjából Ferdinánd éppoly nehéz akadályokat kell hogy leküzdjön, mint Lujza. "Az uralkodó osztályok gyakorlatában kezdettől fogva hallatlan valami volt, hogy a házastársak kölcsönös vonzalma legyen a döntő szempont a házasságkötésnél" - irja erről Engels. Ferdinánd tehát saját osztálya Íratlan, de annál szigorúbb törvényeivel kerül szembe, amikor arra a lépésre merész-" kedik, hogy maga válassza meg pár j át. Apja, a régi rend őre természetesnek tartja, hogy azt veszi el, akit ő jelöl ki számára. De Lujza sem áll jobban a saját osztályán belül, ha meghallgatja Ferdinánd szerelmét. A polgári osztály Íratlan törvényei éppúgy ellenzik a szabad párválasztáson alapuló házasságkötést, mint az uralkodó osztályéi: a döntő szempont neijj a szerelem, hanem a család gazdasági hatalmi érdeke. Goethe Hermann és Dorottya /Hermann und Dorothea/ c, kiseposzában. Hermann kispolgári szüleit az ő szüleik még gyermekkorukban jegyezték el egymásnak, A forradalom szele szükséges ahhoz, hogy Hermann szülei beleegyezzenek fiuk és a francia forradalmi seregek elől menekülő Dorottya szerelmi házasságába. Pedig ezt nem is bonyolítják olyan feltűnő osztálykülönbségek. Lujza esete sokkal nehezebb. Hiszen azzal, hogy egyáltalában elfogadja Ferdinánd udvarlását, már rossz hirbe kerül saját osztályán ^belül. Mert ki merne a kispolgárok közül égy ilyen szerelem esetén házasságra is gondolni? Miller maga sem, Millerné pedig azt sem bánná, ha nem házasság jönne létre, csak az előkelő udvarló megmaradjon... Lujza azonban tiszta gondolatokkal ragaszkodik Ferdinándhoz, vallja - igaz, Ferdinántól tanulta hogy kettejük érzelmi kapcsolata jogos, és igy nemcsak az uralkodó osztállyal kerül szembe, hanem saját osztályával is, Ferdinánd és Lujza szerelme tehát annyira ellene .mond az adott feudális körülményeknek, hogy csak abban az esetben teljesülhet be, ha a régi világ összeomlik. Ezért ez a szerelem forradalmi jelenség és az érte folytatott harc forradalmi harc. De vájjon meddig néz el a jövőbe ez a szerelmi forradalom, a szabad párválasztás forradalma? A feudális társadalom megsemmisüléséig és a polgári társadalom kialakulásáig? Hát a tőkés társadalomban szabad a házasságkötés? "A házasság osztályházasság maradt, de az osztályon belül a párválasztás szabadsága bizonyos mértékben megvalósult" - irja erről .Engels. Burzsoá'és ' proletár közt házasságot kötni azonban nem volt könnyebb dolog, mint nemes és polgár között! Ferdinánd ás Lujza pedig a teljesen" szabad házass ág kötésért harc ólnak.. .Mit mond erről Engels?"Teljesen és általánosan szabad csak akkor lehet a házasságkötés, ha a kapitalista termelés és az általa létrehozott tulajdonviszonyók megszüntetése után eltűnnek azok-a gazdasági mellékszempontok,