Útmutató a művészetpolitikai előadássorozat hallgatói számára. 2. szám; Q 472

- 43 - ' amelyeknek.... olyan óriási befolyásuk van a párválasztásnál. Akkor valóban a kölcsönös vonzalom lesz az egyedüli motívum. Nem is kell bizonyítani, hogy Ferdinánd'ás Lujza - természetesen öntudatlanul - ezért a világért küzdenek, szerelmük látóhatára tehát túlér a polgári forradalmon is, és egy valóban boldog jövendőbe mutat. Messzibbre, mint amennyire Schiller tudatosan látott, hiszen ő a polgárság egyenjogúságától /azaz a polgári forradalom követeléseinek megvalósulásától/ már a Lujza » és Ferdinánd problémájához hasonló kérdések végleges megoldását remélte. Mindebből az következik, hogy az Ármány ás szereim igazán forradalmi mondanivalója Ferdinánd és Lujza tiszta, szép szerelme. Ferdinánd szavaival: ".. .kij átszom cselvetésüket, szétté- . » pem az előítéletek láncait,.... szabadon választok, ahogy férfihez illik, hogy ezek a féreg-emberek szédülve tekintsenek fel szerelmem bevehetetlen erősségére". Ezeket a szavakat. Schiller Bauerbachban irta, amikor olthatatlan szerelmet érzett Wolzogen asszony tizenhatéves ábrándosszemü leánya, Lotte iránt, Lotte, az elhalt birodalmi lovag leánya, akkor még társadalmi szempontból elérhetetlen volt a bujdosó, hontalan, üldözött, polgári származású költő 3zámára, s Wolzogenné nem is hagyta kéts.égben Schillert afelől, hogy. nem neki nevelte lányát. Megalázásának ás osztály különbség akadályozta szerelmének élményét fel kell ismernünk az Ármány és szereim mélyről fakadó szenvedélyű mondataiban. Ferdinánd és Lujza azt a forradalmi harcot vívják meg, amelyet Schiller nem tudott megvívni Lujzájáért, Lőttéért. De honnan veszi Ferdinánd azokat a nézeteket, amelyek egy ilyen harc megvívásához szükségesek? Apja világától aligha kaphatta.... Ferdinánd ereiben Schiller vére csörgedez, Ferdinánd szájából Schiller szavai szólnak. Műveltségét, mint Hamlet dán királyfi " akadémiákról hozta ", nézetei a felvilágosodás gondolatain kristályosodtak. Lujzát is ellátja a könyvekkel, . melyek megingat j ák hitét, feudális kispolgári világnézetét, "Isten és , Ferdinánd tépi kétfelé a szivemet" - mondja Lujza. Mire Miller: "Itt van ni! Zsendül már a sok istentelen olvasmány gyümölcse!

1' Ferdinánd nem tart sokat nemességéről: "Nemes ember vagyok, - lássuk mi az ősibb: adománylevelem, vagy a világmindenség örök rendje?" Ferdinánd forradalmi harcát tehát felvilágosodott ' világnézet alapozza mog, amely lényegénél fogva szegül szembe az előítéletekkel: "Keményem annál magasabbra száll, mennél mélyebb ellentétbe ke^ül a természet az illendőséggel, elhatározásom az előítélettel! Meglátjuk, mi az erősebb, a divat vagy az örök emberiség törvénye". Es nem hiányzik Ferdinánd jellemvonásai közül - legalább is nyomokban - az a tudat.sem, hogy harcát nemcsak önmagáért, hanem egész népéárt folytatja: "...azelőtt nem ismertünk ilyen rettenetes elnyomást, mint amilyen most nehezedik országunkra. Miért van ez? Az egész hercegség nevében mondtam ezt..." - igy vonja felelősségre a Ladyt, ő, "a fiatal német",' Hangsúlyozva nevezi igy magát, mielőtt az angol kegye no nőt felkeresné* „