Goertz, Heinrich: Maillard úr intézete; Fordította: Bárd Oszkárné; Q 385
- 22 Bernardine : Salsafette: Maillard: Bernardine: Y j' Salsafette: Bernardine: ti „ind: Bernardine : Mind: Maillard: Bernardine : Mind: Maillard: De Kock: Sörensen: Sörensen: Maillard: Sörensen: Maillard: Sörensen: Maillard: Sörensen: Maillard: Salsafette, vén hencegő, hiszen maga nem is fulladt meg! ' De majdnem! /táncol Mimi Claironnal/ Most ön következik, asszonyon! - Gyakorlott elbeszélő! Volt Egyszer egy szegény bolond nő, akinek az volt a bogara, hogy másokon segit. Pfuj! Ha valaki vizesvödröt cipelt, elvette tőle. Ha valaki söpört, kivette a kezéből a seprőt és maga kisepert. Es aki itt beteg volt, azt ápolta. Szegényke egészen tönkretette volna magát csupa segitő készségből, ha mi nem segitettünk volna rajta. P eg kellett őt mentenünk! /nevetnek, Sörensen és Bernardine kivételével/ N Megmentettük - de hogyan? /még jobban nevetnek, Sörensen és Bernardine kivételével/ Érdekfeszítő, mi? Mindnyájan ugy szerettük. Hat levágtuk a kezét, /bugyborékolva, harsogva, hosszasan nevetnek, Sörensent kivéve/ Igaz történetek! - Te jössz, I)e Kock! - Szintén Özéplélek! Volt egyszer, hol nem volt egy kis, egészen kicsi beteg^ nem is nagyobb nálam, az kitalálta, hogy valamiféle véletlen folytán kakassá változott. Páratlan volt a maga nemében, ahogy a szárnyaival csapkodott: igy, és jóreggelt és jőestét helyett mindig azt mondta, hogy Kikeriki. Jó estét, De Kock ur. /De Kock természethüen kukorékol./ Jó éjszakát, De Kock ur. /De Kock ismét kukorékol/ Elég ebből! /De Kock Bernardine-nal táncol./ 23 . j elenet Az uraságok azért meglehetősen ártalmatlanok, nem? Ártalmatlanok? Hogy érti ezt? Csak könnyű esetek - nem veszélyesek?! Mire gondol? Hiszen valamennyien munkatársaim - és barátaim. Lintha kissé különösen viselkednének. Különösen?
