Tarn, Adam: Elrontott élet; Fordította: D. Szabó Ilona; Q 364

25 Anna - mhogynem, hiszen azt kérdem, Stefué... szeretsz egy kicsit? Stefan - ... bedagadtál engem, rongyosan,., *nna - Ke beszelj igy? Stefan - minden nélküli.. Anna - Kérlek? Stefan - ... engem, aki csak gondot okozott neked.., Anna - Nem igaz/ Stefan - ... ée mit adhattam »én neked, csupa olyat, ami semmit sem ér... a nevem, 'Én csak gondot okozok neked, nekem nem volt Jtnniixxxxxxxjó a lak'

sod, nem volta» férjed, olyan amilyen kellett volna, hogy legyek. Kem bírtam ki & mü helyi akó sod ban. Anna - Hagyd má r abba, ne csinálj .velem elszámolást, én igazán boldog vagyok, nekem ennél nem kell több. Stefan - Hem is adok neked többet. Kölcsönös illuziékkaa miatt tesszük tönkre az életünket - tudod te mit jelent ez? /Anna a fejét vázzá/ Azt jelenti, hogy mindez semmit sem jelent, érted? Csak azt, hogy mi mindketten-köfc «önösen ápoljuk az illúzióinkat, - hogy elhissszíik, mindenki ad és mindenki kap valamit. Prted, libácska? /Anna elmosolyodik, egy mozdulattal Ir'z minden rosszat magáiéi/ így csal juk meg kölcsönösén egy mű et, hogy el birjuk viselni az életet. Anna 4 Hagyd z'r ebbe ezt a litániát az én szentségemről, Stefuá, hát nem tudod, hogy én életemben még ilyen jól nem éreztem na gam, /Stefan megsimogatja a fejét. A kellékesek szép kanapét, szekretert, széket hoznak be. Stefan bemegy a saját szobájába", lefekszik, olvas. Anna összerakja a ruhát, varr-