Pfeiffer, Hans: A lámpionok ünnepe; Fordította: Kárpáthy Gyula; Q 357
-29YUKI : YAMAMOTO: YUKI: YAMAMOTO s YUKI: YAMAMOTO: Esküszöm neked, hogy semmi, de semmi olyat nem követtem el, amivel vétettem volna tisztességem ellen / Keskeny kis tört huz elő kimonója ujjából és felemeli apja kezét, arra kényszeritve, hogy megfogja a tőr markolatát/ Itt van a tőr...amaliyal két évvel ezelőtt xxkaian - amikor hozományomat ősi szokás szerint átadtad- átnyújtottál nekem, hogy tisztességemet meg tudjam védeni. James ellen ...erre nem volt szükség. De én azt mondom neked...itt a lábad előtt a kést nyakamba szúrom ...ha mégegyszer megsértesz engem!... Te fenyegetődzöl. Halgass rám, Yuki, ha valami történne, ha te nem szqkitasz vele Akkor?!... Akkor én öllek meg!...Jobb a halál, mint a szégyenteljes élet. / Kétségbeess?«, alig hallhatóan/: Akkor én öllek meg, mert túlságosan szeretlek! Akkor apám te is el fogsz pusztulni Én el fogok pusztulni...akkor mi valamennyien el fogunk pusztulni. A világ agy. örültek háza lesz...az évezredek rendszere inog. Itt minden tönkre megy, mondom neked, minden. Te is, ő is, én is, valamennyien. / a tolószéket egész a lépcsőiig viszi/: Hé, te, gyere ki!...óyere ki hozzám!... / James kilép az ajtón és mozdulatlan megáll odafent./ Valamennyien el fogtok pusztulni!... / James szótlanul ismét bemegy a szobájába./ Mind elpusztult ok...mind!... / Yamamoto raagábaroskad/: Mindannyian...mindannyian*... / A szin elsötétül/
