Pfeiffer, Hans: A lámpionok ünnepe; Fordította: Kárpáthy Gyula; Q 357

-15/ Yuki izgalmában teljesen kimerülve, lett&ti magát a gyékény heverőre. James kezdi megérteni, hogy mindez miatta történt. Odalép Yukihoz -/ JAMES/ hangja megváltozott, lágyabb, s halkabb/: Ezt nem akartam.. Ha tudtam volna... YUKI / suttogva/: Menjen kérem...menjen már végre... JAMES: Kérem...bocsásson meg nekem... TUKl/ felugrik és sietve megy szobájába -/ £ / I Z O & & 3 Ü / JAMES/ felemeli a földreejtett virágaxáisf és vázába teszi/ / A szin elsötétül/ 2 ..kép. / Kora délután, három nappal később. A nyitott ablakon keresztül Yamamoto látható, tdíszekében ül. Yuki egyedül van a szobában és friss vizet töl^ a ^zába, amelyben három viáágzó ág van.Ekkor megjelenik a É»**^ / YUKI: SBÉBÉy.. .három napja nem láttalak... SHIDA: Nem láttál engem...de nem is hallottál? YUKI: De.. ..éjszakánként hallottalak.. .amikor a furulyád megszólalt. Szép vidám dalokat játszottál SHIDA: Néha szomorúkat is... > YUKI: Mi az? Talán szomorú vagy? SHIDA/ bólint/ YUKI: Talán...éhes vagy megint? SHIDA: Hem YUKI: Valamire szükséged volna? SHIDA/ fejét rázza/ YUKI: Ha megint nem beszélsz...akor nem segithetek rajtad. S aztán majd továbbra is szomorú dalokat játszol...