Branner, H. C: Testvérek; Fordította: Bárd Oszkárné; Q 354
E®v -7 Irene : Arthur: Irene: Arthur: Irene : Arthur: Irene: Arthur: Irene : Arthur: Irene: Arthur: Irene: Arthur: Irene: Arthur: Irene: Arthur: Irene: Arthur: Mért ne? Nem "bénult meg. És ha többé nem tudna beszélni? Természetesen fog tudni beszélni. És ha nem - jelentene ez valamiféle különbséget? - "A Hallgatag" - nem igy hivják-e a városban? Ezt a megjegyzést rendkivül Ízléstelennek tartom, /mosolyogva csóválja a fejét/ Te vén képmutató! Hol a táskám? Voltam olyan bátor és kitettem a holmidat. /Irene behozza táskáját, előveszi tükrét, puderdobozát, rúzst és kikésziti magát. Arthur táVolabbról nézi a müveletet./ Nem tudtál más ruhát felvenni? kiért? Ez nem elég jó? Vagy ugy gondolod, hogy feketét kellene viselnem? - Jó Isten, nem temetésre jöttünk, vagy igen? bemmiképpen sem tartom ezt megfelelő alkalomnak arra, hogy ugy kikészitsd magad, mint egy ... Mint egy micsoda? /Arthur hallgat, Irene hozzálép/ Cseppet sem változtál, Arthur. Visszaadhatom a bókot. Szabad kérdeznem, miért ... Örülök, hogy ezt mondod - még ha nem is bóknak szántad. Csak kicsit soványabb lettél - és megszürkültél. De azért nem igen lehet észrevenni. Furcsa, most jobban hasonlitasz kisfiukorodra. Mikor is találkoztunk utoljára? Harminckilenc augusztusában. Apa jubileumán. Igazán ilyen régen volt? Azóta az egész háború - és utána időtlen idők teltek el. Hirtelen ugy tanik, mintha csak egy pillanat lett volna - és semmi sem változott. Miért jöttél ilyen későn? És mi az ... Mindjárt megmondom. Rágyújtasz? /Arthur visszautasítja. Irene kivesz egy cigarettát./ Ugy van, nem dohányzol. Semmi sem változott. Még apa sem. Csak nagyon kicsi lett - mint ez a szoba is. Azt hittem, sokkal nagyobb. Persze, emlékszem, amikor gyerekek voltunk, megtiltották nekünk, hogy bejöjjünk ide, - és azóta se igen voltam itt. - Mi az, itt van a beiktatási képe .. és semmiféle más kép nincsen. Nem. volt itt azelőtt más kép is? Egyáltalán nem emlékszem rá. Azt hittem, minden sokkal nagyobb volt. Olyan furcsa dohos porszag van - ez a sok papir - és ez a tálaló ... Nem azt mondtad, hogy a másik üres? Nem is volt már szobalánya? Ugy látszik, nem. Azt akarod mondani, hogy teljesen egyedül élt itt, senki sem volt vele? . Nem tudom. Azt hittem, t* e majd tudod.
