Matkovics, Marijan: Héraklész; Fordította: Garami Ferenc; Q 298

de mégis csak királylány vagyok, Héraklész . És mint ilyen tudom, hogy apám, Oineus, Héraklésznak adott, Zeus fiának, aki - mint az é­nekek is mondják - legyőzte párviadalban az én sötét kérőmet Ache­lóost . Csak azért raentem nőül Héraklészhoz, mert az első pillanattól mind a mai napig az volt ami, és ami egyedül lehet :Héraklész az is­tenek kiválasztottja, Héllasz dicsősége és büszkesége ! Nemcsak az én számomra,hanem minden élő hellén számára - mindörökre ! HÉRAKLÉSZ /megborzadva, mintha halálos Ítéletét hallaná /: Ezt nem gondolhatod komolyan, Déianeira ! Bizonyára tréfálsz, erre mások tanitottak meg. Nem akarhat od,hogy újra megőrüljek . Tudatosan kergetsz a bűnbe ? Te ? Éppen te ? DÉIAN. Félek .... ó milyen nehezemre esik ezt kimondani....Héraklész,hogy már is bűnben vagy. Nagyobb őrületben mint bármikor ezelőtt. Tébolyultan gyakran öltél embereket, de most magadat akarod megölni. HÉRAKLÉSZ Nem, nem ! Ellenkezőleg . Értsd meg, hogy élni akarok. Emberi életet akarok élni . DÉIAN. Azt hiszed, hogy van élet számodra a legendán kivül, mely téged terem­tett, amely meghatározta utadat ? Senkinek,aki e földön élt,még nem adatott meg, hogy büntetlenül átugorja árnyékát. - A te árnyékod pe­di& még véres is ! Héraklész Ne beszélj tovább ! Kérlek, ne beszélj ! -i.ekem ugy tűnik,hogy te az egészből semmit nem értesz ! Semmit ! Én egész idő alatt hiába nyúj­tottam volna feléd a kezemet ? Legendáról és árnyékról beszélsz ne­kem ! Ugy beszélsz velem mint a bitó ! Mint a hóhér ! A multam nevében most jogot formálsz az Öregségemre ! De nem tudod,hogy abban a múlt­ban tulajdonképpen nem is én éltem, kivéve az őrültségi rohamokat .... Az ártatlan halottakban az őrületem áldozatai nevében követeled tőlem, hogy tovább raboskodjam a hazugságban ?! De miért ? Ezek a büntettek, ezek az őrületek mi mások voltak, mint egy kétségbeesett ember segély­kiáltásai, akit már gyermekkorában megláncoltak hitük láncaival és kényszeritették hogy ugy táncoljon ahogyan ők azt elképzelték ? Ütem­ről-ütemre ! Éjjel-nappal, nappal-éjjel ! Játszál táncolj,szinészkedj És mi mást vihetett véghez a felhuzozz baba, amikor kiszabadult ebből az idomitásból, mint bűntényt ! Öltem, mert engem már rég megöltek ! Hallod ? Elloptám mások életét, mert én már gyermekkoromban meg vol­tam lopva. Semmi mást nem akarok,mint megtalálni a saját életemet ! Tudom, hogy későn jutott eszembe keresni, de mégis meg kell találnom! - A halottak ebben nem tudnak megakadályozni ! DÉAN. És az élők ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom