Pirandello, Luigi: Ma este rögtönözve játszunk; Fordította: Gyapay Dénes – Galamb György; Q 289

Á közönség a váratlan félhomályban először figyel és v&rd* a függöny széthúzását jelző hangot, de az csak nem szólal meg, mire izegni-mozogni kezdenek, majd idegesen fészkelődni, mert a szinpadról, a leeresztett függöny mögül, zagyva és ingerült vitatkozás foszlanyai hallatszanak. Ugy tűnik, mintha a színészek valami ellen tiltakoznának, másvalaki viszont igyekeznék csillapítani 'ket. ágy ur a földszinten: /Körülnéz és hangosan kérdezi./ Mi történik ott? j» lásik ur az emeletről:Ugy hallom, veszekednek a színpadon.•• Harmadik ur a zsöllyéböl: Talán ez is benne van a darabban? v /Valaki valahol felnevet./ Egy idife ur a páholyból: /Sértődötten,mintha függöny mögötti zajongás 1 elenne, a szorgalmas színházlátogató ellen irányulna./ Micsoda botrány ez? ^állották már ilyet? Egy idős hölgy: /Riadt tyúk tekintetével emelkedik föl a földszint valamelyik utolsó sorában./ Jesszusom, csak nem tüz ütött ki? A férje: /Visszahúzza/ Megőrültél? Micsoda tüz?... ülj le és maradj nyugton. ágy közelben ülő fiatalember: /Fölényes, de elnéző mosollyal/ Még • '. tréfából se emlegesse, asszonyom! Különben is$ leengedték volna a vasfüggönyt. /A szinpadon végre megszólal a gong./ Néhányan a nézőtéren: Tfo végre!... ^sakhogy! * "ások: ÖsendJi.... Pszt!.... Csend legyen! /A függöny azonban nem nyilik szét. De a gong újra megszólal. Hrre válaszol doktor Hinkfuss, a rendező ingerült hangja. Miután feltépte az egyik kijarati ajtót, dühösen előreszalad azon a "folyósón", amely két részre osztja a fölszinti szé* sorokat./