Cook, George Cram – Glaspell, Susan: Elnyomott vágyak; Fordította: D. Szabó Ilona; Q 286

után. Foglal.j helyet. Ebben a pillanatban lesz friss toast és /feláll/ akarsz Mabel| Oh, Henrietta, meg kellett volna mondanom neked. He készits szamomra semmit. Hem reggelizem. Henrietta /az eis" pillanatban nagyon meglepődik/: Hern reggelizel? /Leül, Mabel felé hajol és alaposan szemügyre veszi/ Steve /félig mag'.nak/: A pszihoanulitikus tekintet! Henriettas Mabel, miért nem reggelizel? Mabel /kicsit riadtan/: Miért? Hincs rá különösebb okom. Hem nagyon hiányzik a reggeli, és azt mondják, hogy fogyaszt meg. lehet lenni nélküle. Henrietta: Hem alszol jól? Jól aludtál a

z éjjel? Mabels Oh, igen, jól alszom. Igen, nagyon jól aludtara az éjjel, csk /nevet/ igen furcsát 'lmo^tam! Steve: Ajaj! Henrietta /közelebb húzódik/ És mit álmodtál, Mabel? Steve: Idefigyelj, Mabel ugy érzem kötelességem, hogy figyelmeztesselek. Heaa mond el Henriettának az álmaid. Ha megteszed, ki fogja találni, hogy tudatalatti lényednek 1egf"bb vágya anyád megölése és anyád feleségül vevése Henrietta: Stephen Brewster, ne beszélj abszurdumokat /Mabelhez fordulva, édeskésen/ Mit 'lmodtál, édesem? Mabel /nevetve/: Jól van no, azt-- álraodtma, hogy jtyuk voltam. Henrietta: Tyúk? Mabel: Igen, és egy tömegen igyekeztem áttörni olyan gyorsan ahogy tudtam, de tyúk lévén nem nagyon tudtam futni - olyan volt mint a szük szoknya, tudódj és valamiféle alak a kezében egy nagy fejes vonalzóval - tudod milyen zavarosak az álmok - állandóan ki'ltozott ut'nain, "Körözz pipi! Körözz pipi!" mig teljesen megzavarodtam és meg sem tudtam mozdulni.