Weisenborn, Günther: Földreszállt angyalok; Fordította: Lázár Magdolna; Q 285

- 414Gil: Aha! hát akkor éhes vagy, akár egy trogiodita* auí Hhe8, Gils -xioadci, mit esztek ti odafönn? tablettákat? hu: /nevet/ g^^anpX^ Gil! itt nőst aztán egészen koraolyan ámíAondd csak, egy által vaonak fogaid? Mutasd! nagyszerű! Ezek nem tablettarágesálók! ^a, aost megmutatom neked, milyen művelten finoman, eszünk, íi trogli < * diták! ülj le szépen! /Leülnek, mindenben utánozza a férfit/ Gil: így <szik a finom emuer! i Hu: /zavarban/ A kanalat hosszáb vagy keresztbe vegyem a számba? Gil: Azintén zavaruajön, ajd határozottan/ begyük inkábu a villát!Ez it1 füstű t-t marhaszegy. Ízlik? ^u: Iurc8a. Gil: /Tölt, ünnepélyesen:/ Ez pedig bor. Jó, mi? Ez aztán nem ecet! nu: -»i az az ecet? Gil: A bor rosszkedvében! Hu: /'Teli szájjal/ Ez látod isteni! Gil: /Teli száj a1/ Teliszájjal nemiillik beszélni. i.»u: Ahabong! Gil: Koccintsunk! /Hozzáéri iti j Kurác az övéhez, i«u ijedten összerezzen/ 4 .«u: /Csodálkosva/ Láttad ezt? hil! Ettem. ízlett, megijedek. Ugyanúgy érzek, mint egy földlakó, 111: -«int egy láziy} Hu: Az mi az, hogy lány? Gil: Kezdőp nő. ülyann no, aki még nem egészen az. ^u: Hem egészen? Gil: Vgy értem , hogy valami még hiányzik, hogy azzá aegyen, nu: Micsoda? Gil: üa három pohárral ittál eboől, akkor meggudod! Hu:-»Hát a or igyunk gyorsan!