Garde Peach, L. du – Hay, Ian – Roger-Ferdinand: A család szégyene; Fordította: Sányi Nándor, Tamás László; Q 280

- 7* IV. felvonás /Másnap délelőtt. Uisyanaz a diszlet. A torraszon Janet reggelihez asztalt térit. Megszólal a telefon. Janet divatos slágert dúdolva megy a telefonhoz. A tálcát a kis asztalra teszi./ Janetí /telefonéi/ Primerose 47-33. Igen! ... Ki keresi?... Bocsásson meg, nem ismertem meg a hangját. Jőnapot, Miss Preston... Nem. Janet beszél, a szobalány... /figyelmesen hallgat, látszólag érdeklődő arccal, majd kissé nyugtalan arckifejezéssel/ És mikor veszitette el a klipszét, miss Preston? Hogyan?... Tegnap este, itt nálunk?... Halló?... Biztos benne?... Nos igen, kellemes meglepetéssel szolgálhatok... pontosan igy történt. Megtaláltuk... Az ebédlőben... Biztosan a vecsora alatt... Igazán nagy szerencse... Nagyon szivesen, Miss Preston... Megmondom. James: /belép háziköntösben, sállal a nyaka körül. Janet megriad/ Jóreggelt, Janet. Janet: Jóreggelt, uram! James: Van kávé? Janet * Épp most hoztam be. Még forró. James: Köszönöm. Janet: Hozhatom a pirított kenyeret? James: Csak kávét kérek. Winterné: Már kerestem, Janet. Jöjjön ide, kérem. Janet: /közeledik, nagyon engedelmes arccal/ Vinterné: Adja vissza a melltüt, amit tegnap este hordtam. Vacsora közben szedte le rólam. Janet: Fogadni mertem volna, hogy észre sem vette, íinterné: Elvesztette volna. Adja vissza. A jövőben legyen kevésbé erőszakos és jóval ügyesebb. Még sokat kell tanulnia. Megszúrt. Majdnem fölsikitottam. És a felügyelő ott ült a jobboldalamon. Képzelje csak, mit szólt volna hozzá. Mit gondol, hol vagyunk? anet: Köszönöm, asszonyom, hogy nem siKitctt.