Garde Peach, L. du – Hay, Ian – Roger-Ferdinand: A család szégyene; Fordította: Sányi Nándor, Tamás László; Q 280

?réston: Különben Í3 tudomásom van arról, hogy ön intézi üzleti ügyeit, mert 0 biztosan nem tudná maga elintézni» Ezért fordulok ismét önhöz, lirs.Winter, A lelkész volt olyan szives és gyűjtést rendezett a Szabadult Foglyok Támogatására Alakult Segélyegylet javára, /kis szünet/ Van erről tudomásuk? James: Most már igen, Preston: fei a rendőrségen igyekszünk ügyfeleink kedvében járni, fiz a legkevesebb, • , James: Igaz is. Ha egyszer már hűvösre tesznek valakit, igazán helyes, ha szabadulása után támogatják,.• Preston: így megengedhetjük magunknak, hogy szükség esetén tévedjünk is és mégse legyen túlzott lelkiismeretfurdalásunk, mert hiszen mi saját magunk támogatjuk az ártatlanokat, James: A rendőrség nemeslelküsége mindig közismert volt s talán nem is anyv nyira az ártatlanokkal, mint inkább a bűnösökkel szemben, I Preston: Ezzel megkíméljük magunkat attól is, hogy újra be kelljen dutyizni Őket, Elhihetik, ez nekünk sem szolgál különösebb örömünkre, Wintemé: Nekik sem, azt hiszem, • -• Preston: Re higgye, Mrs.Winter, Sokan vannak, akik igazán csak a törtönben boldogok. Sajnos, nem lehet mindenjcit dutyiba zárni. De mindenkire sor kerül, nemde? ... Hála Isten, ürügyben soha nincs hiány» ^interné: De azért néha csak megnézik, hogy kit csuknak be és nem bízzák egészen a véletlenre. / Freston: Bárhogy is legyen, Mr.Winter, valamennyi derék szabadult munkatárnevében s

am/hálásan köszönöm önnek a segítséget, amellyel munkánkat támogattad ja. Hálásak vagyunk a tiszteletes urnák is, Különben/már neki is megmondtam. '»interné: Éppen ezért nem beszélt még soha róla. Hány cukrot parancsol, felügyelő ur? s Preston: Köszönöm, cukor nélkül iszom, /Mrs.Winter felszolgálja a kávét,közé ben folyik a társalgás/