Lebovics Gyorgye – Obrenovics Alekszandar: Mennyei osztag; Fordította: Saffer Pál; Q 275

- 25 ­ZÖLD: OREG: SEBESÜLT: ÖREG: SEBESÜLT: ÖREG: S.K.: ZÖLD: ÖREG: PROMINENS: ÖREG: ZÖLD: ÖREG: ZÖLD: ÖREG: Mondtuk már, hogy nincsen nyolcadik... Annival-ót. Odaadom érte az • egész doh á ny om at • Azt mondjátok, hogy nincs nyolcadik. Jaj nektek, ha hazudta­tok. Én nem tréfálok... Hol is hagytam abba? Igen... előbb az asszonyok mennek a gyerekekkel. Hallod-e, öreg, mesélhetsz, amit akarsz. Én meg fogom nekik mondani, hogy hova mennek. Megmondhatod. Miért ne mondhatnád? De akkor füstté válsz te is, a ix társaid is. Azokkal együtt, akiket figyelmeztetni akartál. Mi sem könnyebb. Próbáld meg. Lehet, hogy megpróbálom. Í P Csak tessék. "So wie so Krematorium, so wie so Brzezinka-^...' Olyan édesmindegy. No, de térjünk vissza a gépesítéshez. Ami­kor minden készen van, a hullákat berakjátok a liftbe. Ott van mindjárt az ajtó mellett. A többiek közben összeszedik a fogasokra akasztott ruhákat. Ez kitűnő alkalom, hogy besze­rezzétek magatoknak mindazt, amire szükségetek van. Nem b ír om t ovább..• És? Beengeditek az új csoportot. Azok már türelmetlenül várnak... a lifttel pedig fölmentek a fogorvosi rendelőbe"^... Hova? A fogorvosi rendelőbe, ügy hívják a feketefalu szobát. Ott tördelik ki az aranyfogakat. Ki tördeli? Te. Ördögöt• 1 Az aranyat ők veszik el... Te csillékre rakod a halottakat és a kemencébe szállítod őket. Öt perc múlva lapáttal szeded ki a hamut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom