Szalinszkij, Afanaszij: Kenyér és rózsa; Fordította: Sivó Mária; Q 272
-75Agaf ja: Szaaejle: Ljaba: A§afja: Ljaba: JzaKojle: Ljaba: Agafja: Ljuba: Agafja: Ljaba: Ohapkia: Szaaejle» Agafja: Szamajla: Golcev: Szaaajla: Golcev:Ljaba: Mi az páva,! Leereszkedtél & resgyesekhez? Mesj csak az apádhoz, az oadértejjol altja a szomjad. Ljubasa felnéz, szeme könnyel teli./ Honnan jösz ? A kiaai határról... Nem sikerült átszöknöd? ! A vörös lovasságnál szolgáltan. Odáig a határig kergettük a fehéreket... És »est »erroi tartasz ? Mikor tőled elváltam...a Vörös uaáseregbe kéredzkedtem. . .bevettek. . .A határea a»gjebesültea...két hónapig feküdt»».lent hazajötte», haza a szülőföldemre. Az apjához.! Szétváltunk mi...ideien már nekem. Talán csak nem a kommunában akarsz mogtoiepeomi? Én nem a kommunába jöttem,...csak az e«berokhoz... Ha már Ítélkezünk, akkor igazsággal! K.1 védte meg a legyilkolástói a partiz*»kórházat ? Ő, Ljubasa!/ feTÍ-JM. ^rih.' A vörös lovassághoz se -' di/^ we .nu l Lt d k. Honnan tuuoa, hogy ott volt? Tudom! Meg is esküszöm rá! Az és puskámmal, maga moat oda.! Mit esküdözöl, Petyelkin?...Honnan tmúod, oílenség-o most vagy sem ? Én láttam az ellenséget...jól megnézte»... Eh ti... /Ljubáhes/ Van valami igazoló papirod ? Adtak. /Slő*»*z egy papirt./ Tanúsítja, hogy végleg
