Szalinszkij, Afanaszij: Kenyér és rózsa; Fordította: Sivó Mária; Q 272

-63V Liza: Ivuskiit Chepkiat Ivuskiii hegy is hivnak ?...Falelj... miért adtad össze as eszméletlen kanmiaszárt a Ferapent lánnyal? Yasziliszk atya; /rémülten hallgatja a lövöldözést/ Puskával kényazaritettek...Nagy büst vettem a lelkemre. Becsáss meg nekem kenisszsr, Isten szent nevéért, becsáss m»g...Ljubtv Ferrapentevna elyaa veit mint a megezállett... Rajtad nevet majd az egése hadsereg, az egész vidék... Buta...buta Ljubka...Miért?! összekevert© nekea az egész Marxét... Közelebbről hallani őket... /Legyőzve fájdalmát és gyengeségét / Akinél fegyver van, az ahlakhtz. Törjétek ki az üveget; lőrések lesznek ! /Egész közelről hallatszanak a kiéltáaek. Yasziliszk atya a kereszteket hányja . Liza, Ivuskin és a többiek lövöldöznek./ /Célezva/ Egyél aljas b

aiditanépaég! Sz ten izi lik? /Djra tölt/ Tessék, kesteld meg a másikat ! /Felugrik/ Ivaskin...eltaláltad Petyka Tyelnyikiat.« a te gelyőd veit. Leesett a 1»várói... /Megineg ét még ugyanazzal a nesallyal az ajkán leül a földre/ Igen...láttán... Hurrá...futnak ! /örömmel/ Liza! /Ránéz, látja, hegy Liza a földön fekszik, fölé hajel/ Liza! Liza; Sebesültek; Ivnskins