Feldmann, Miroszlav: A hátországban; Fordította: Áchim András; Q 264
Vera: Őrnagy né : Vera: Őrnagy né : Vera: Crnagyné ; Vera: •Őrnagy né: с / Vera: mint 6 maga! Peaig én örök., életemben erkölcsös asszony voltam, kedvesem! Csak az esküvőm után adtam oda magam az őrnagynak! Istenem! Iáit fog szólni a férjem, az a tökéletes úriember?! Könyörgök, bfagyd abba. Még nincs minden elveszve. Minden elveszett! Eugénia meg akarja szülni a gyereket. Órákon keresztül próbáltuk rábeszélni irribanic-cal együtt... Hogyan? Ti ketten? ; Igen, tőle tudtam meg mindent.Ez a fiu tetőtól-talpig megbizható.Szereti. Mit mondtam, szereti? Az semmid imádja! nem tud nélküle élni. Mindent kinál neki:Sserelmet,pénzt, ami a bőre alatt is van. ungern kért meg, hogy segítsem Eugéniánál. 0 pedig nem akarja...és nem akarja! önfejű és bolond, mint minden Lobenmayer M akarom mondani, mint az én nővérem! Mit csináljak?Mit csináljak? Ebbe bele örülök! Aludni kell rá egyet. Végülis Pribanic meg Eugénia majd csak megállapodnak fealamiben. : Gondolod? Feltétlenül./cseng a telefon, Vera odamegy/ Bocsáss meg.. Halló, itt Goraninné.Jónapot kivánok, előljáró ur... igen...a férjem itthon van. Az irodában.Ügyfél van nála. /rövid szünet/ Sürgős az ügy? ön idejön? Hyomban? Kérem. A viszontlátásra. . A járási előljáró! Idejön? / tükröt vesz elő a táskájából, puderozza magát/ Â postafőnök azt beszéli, hogy az előljáró állandó telefonösszeköttetésben van Zágrábbal, azt is monőt^A hogy miért...de azt már elfelejtettem. Megvan most nekem a saját gondom! Mi közöm máshoz?!Vagy ugy gondolod, hogy engem is érint? Meddig marad ez az előljáró nőtlen? egyiaőben arra gondoltam, hogy jó parti lenne Eugénia számára! Erről most már nem is merek álmodni, un, ao 6y én milyen boldogtalan vagyok, Vera! Te még élvezed a szerencsétlenségemet! Hem tudom milyen jogon...
