Bolten- Baeckers, Heinrich: „A hold asszonya”; Fordítotata: Hunyady József; Q 254

- 49 Panneckel Lieschen« Steppket Lieschen: Pannecke: Lieschen: Flora: Egern: Flora: Egon: Steppke: Flóra: St'ppko: 3gon: Steppke: Flóra: Steppke: és villan. A kiváncniokodő kürnyiHállók erre közelebb lépnek. Flóra Jhtáz ajtóban marad állva, könnyedén támnnzko'va az ajtófélfában, Steppke elgyötöröd ve mered Flórára. Hadnagy uram! Hadnagy uram! Re hivjak segítséget? Talán valami rugó nient tönkre benne?! Vagy«»« alles kaputt?! Izzad mór a ti ízt ur! Legjobb lenne, ha megint fölmenne és lehtilne egy kic3it?l Lehtane? Az énekesnő mellett?! Én azt hiszem, csak még job an kinélegednet Buta liba! 81t értesz t< ehhez?! Nyaklevest ad Lieschennek. Au! Mindig pofont kapok, ha föl akarom világosítani elmaradtpapámat! Lieschen bemegy a házba. Drágán! Valami baj, van?! Mi történt?. Fogalmam sincs! Egyszerűen - nem megy! De talán a kíváncsiskodók közül tudna segíteni valaki? Ah! Ezek csak a szájulcat tudják jártatni! ... " V Ken mindenki, hadnagy uram. Egy ilyen. motor nem katona^ hogyha vosényszót hall, egyszerre járni kezd, egy-kettő, egy-kettő, egy— A motornak... lelke van, hadnagy ur, amihez... érteni kell! 1 á Kedves uram, ön kiismeri magát benne? De mennyire! Mn nézzem? Természetesen, ember! Csinálja meg, nem baj akárrail en hamar! Heceti, uram! Munkásember átabotában sednitee» csinál! iieg aztán én - nem vagyok ás katona, hé! Velem i y nem beszélhet! ádesjó uram, végtelenül megtisztelne véle,ha utánanézne a hibának. rtegkérhetem szépen, hogy tegye meg? Látja, uram? Ez már egészen más beszéd! /katonáson öönz< kapja magát/ Igenis! Steppke fölnyitja a motorház tetejét és állát 'tmarkolva, tudományos tekintettel belenéz. A kíváncsiskodók majd belenyoi