Lovinescu, Horia: Országúti fogadó; Fordította: Szabó Lajos; Q 248

I Kunkási m TT ói 7 f5 ' - , - • , Vőlegény I Ügynök: Munkás

I ügynökt munkás:. 32inésznő» munkás » Tanári iázinésznő s Tanár» - 39 /Hónalja alatt fogva vezeti be a Tanárt. Segit neki, hogy egy székre roskadjon? megütközik a látott jeleneten, aztán nyugodt, de kecény hangon/ Aki még egy csepp alkoholt mer inni, ennek kettéhasítom a fejét, /üzája elé kapja a kezét./ Rosszul vagyok, /i^eny asszonya karonfogja és kivezeti/ /rátámadva/ Kit fenyegetsz, te nyomorult! Kinek hasitod ketté a fejét? /megragadja a gallérját./ Ki a friss levegőre! / irríi kezd./ Ne bánts, ne bánts! /Kimegy./ Kérem, szedje össze ezeket az üvegeket. / A fogadósnak./ Hol a lámpás? Az öreg térdig vizben várja s maga részegeskedik itten? /A fogadós a pult mögött kutat, egy lámpáot húz elő, kimegy./ /A menyasszonynak, aki bejött a fiúval és beköti a homlokát vizesruhával./ maga is Éöcődom törődne inkább vele /A Tanárra mutat/ mert az ember, mint ezzel a taknyos kölyökkel! /Ki akar menni ./ Mondja kérem, igaz, hogy /körbe mutat a kezével./ /valamjíennyiüket végigmérve, egy pillanat, aztán súlyosan./ Igen, igen! /Kimegy./ /mosolyogva./ Derék legény, Amikor azt mondta rólam, hogy ember vagyok, ágy mondta, mintha kitüntetett volna. Hol ütötted meg magad? /A Tanár homlokán lévő karcolásra mutat. A ^nyaaszony felé/ Hagyja, lesz nekem rá gondom. Egy gerendában. /Mentegető mosollyal./ ügy ér-