Lovinescu, Horia: Országúti fogadó; Fordította: Szabó Lajos; Q 248

- 17 Tanári megható a maguk családi egyetértése. Csakhogy az atomháború elkerülhetetlen, fiatal barátom. Nem lehet étját állani. Ma, egy év, vegy öt év múlva az egész föld egy óriási közös sirgödörró változik óg ágy fog bolyongani a világ egyet sehen, mint egy fekete hajó, melynek legénységét leterítette a pestis. /ingerelve./ Ez a gyászos dögvész lesz az emberiség égi szférákba küldött utolsó üzenete. Fogadós* Ah, micsoda idők, hogy vinné el az ördög! > Aeeonyt /halkan egy bölcsődalt kezd énekelni./ Menyasszonyi Asszonyom, miért énekel? Kérem, kérem, bogyja ribba! /Az asszony elhallgat./ És végre béke le3E a világegyetemben! Cssk a bolygók tengelyének csikorgását hallani majd. Az emberek ebbe nem egyeznek bele soha! Nem fogja megkérdezni senki Őketf A modern technika pokoli gépezetét bűvös inasa képtelen fékentartani. Menyasszonyi Maga pesszimista . Jean-Jaques Rousseau bebizonyította, hogy /A Tanár felé/l Mit csinál? Meghajlok Jean-Jaques Roásseau és az ön műveltsége előtt. Az én menyasszonyom negyon jól ismeri Rouaseaut. Dolgozatot irt r

óla. Hiábavaló időtöltés volt, kisasszony. Sokkal időszerűbb Laotantius. /Idéz./ Fist vei aestas in hiemn vei hiems In restate... .rnfcb ita...enim.... enim.... /Nem tudja folytatni./ /halkan/ conficientur genus humánus, ut vix deoimuo pars hominem reliquatur. Tanár /meglepjen nézi./ Köszönöm, atyám! Tanárt Vőlegényt Tanári Tanár: Vőlegényt Tanári Szerzetes