Dukes, Ashley: Országúti kaland; Fordította: Székely György; Q 240

-39- .; Elválaszthatatlanok! /Kinyújtja karjait/ Ssxákjnanaccx Egyet len barátom.. •szerelmem! /Megölelik egymást/ Ez az örök­kévalóság? Még egy férfitól sem kérdeztem...ez az örökké­valóság? Mórt is kérdeznélek? Mindörökké és még egy napig. /Csend/ Már semmitől sem félek.•.a csendtől asm, mely most közónk zuhant. A világtól ssm, mely láthatatlan szemmel csúfoló­dik velünk. Egyek le tünk ós legyűrjük a csufolókat. /A férfi hirtelen felkapja fejét, mintha hallgatózna./ Mi az, kedvesem? Egy ló moccant az istállóban, ennyi az egész. Mér a holnap lépett egyet. v Igen. A holnap. A holnap, amelytől jobban félünk, mint a m mostani csendtől; a holnap, mely végetvet a mai dicsőség­nek. Egyszerre hideg lett a hangod. /Kibontakozik./ Tettem va­lamit? Ki vagy te? Ki vagy te, uram? Mondjam azt, mylady, hogy álruhába bujt nemes vagyok, a lord cinkosa? S ha ezt mondanám, elhinné? Kusza világ! Szivem szegény, aranya elfogyott. Vedd, ami maradt s add cserébe kincseidet. Csak a szivednek hiszek, szerelmem. \ Függöny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom