Dukes, Ashley: Országúti kaland; Fordította: Székely György; Q 240

/Az Inas elmegy. A Nemes egyedül marad, majd belép a Komorna s a lépcső felé tart./ Komorna» /bókolva/ Bocsánat, mylord. Nemesi íme a kis szökevény. Jó a szállásod, meg vagy elégedve? Komornál Nagyon, uram. Ha mindig ilyen nemes urakkal találkoznánk.. • Nemesi ...az ut terhe nem nyomná ugy vállatokat. Koszönöm, csinoském. De még akkor is törődnöd kellene asszonyoddal. Komornál Éntőlem! Törődjön magéval ő! Nemesi Beszélgettem vele. Boldog lehetsz, hogy ilyen úrnőd van. Komornál Azt mylordságod csak ugy gondoljál Nemesi Ezer között akad egy ilyen. Egy ilyen asszony, aki lángra lobbantja a férfiak szivét. Komomas Csinálja is eleget!* Nemesi Tul élesen beszélsz róla, nem? Komornál Én csak ismerem! Nemes* De, de...* a hangod éles. Komronai /nyugtalanul/ Remélem, nem mondta el myladynek, hogyan beszéltem róla? Nemesi Nem árulnálak el neki. Komorna: Köszönöm, mjtord! Nemes: /kicsit megfenyegeti/ De azért vigyázz a nyelvecekédre, drágaságom. Még bajt hozhat rád. Komorna: Óvatosabb leszek, uram. Nemes*— Elhiszem. /Szemügjre veszi./ Tudom, hogy egy csinos nőnek nehezére esik dicsérni egy másikat. Komornál /elpirul/ ó, mylord! Nemesi Ne félj tőlem. Szóvalt tebzik ez a fogadó? i áfa Komornál Nagyon, uram. Nemesi Még üldözők nélkül is? Komornál /a konyhaajtó félé/ Legfeljebb... Nemesi ...az én szerzetes inasom. Mondd csak, kísértésbe hozott?