Dukes, Ashley: Országúti kaland; Fordította: Székely György; Q 240

Nemes» Lady: Nemes: Lady: Nemes: Lady: Neme s: Inas: Lady: Nemes: Inas: Nemes: Lady: Nemes: Lady: De igen, nagyon szépeket. Egy ilyen vendégfogadóról, mint egJ ilyen vacsoráról. Az eresz fölött szél lengeti a cimtáblót, a gyertyák égnek s körüllebegnek bennünket a saját árnyékaink. Hét nem elég romantikus ez, madame? Nekem nem, mylord. Ennek a romantikának szinhézszaga van s azzal ön az életben, azt hiszem, nem eokat törődik. No igen, bevallom, a komojjabb sze n­vedelyektecä.. .mér •'>zokfeéi, melyek lefékeznék szeszélyeimet . S amelyek közül legfőbb a szerelem, igaz? Madame, ne kivánja, hogy a szarelem szenvedélyéről vitat­kozzam Önnel. A szerelem t-tteket és nem szavakat kiván. Ne féljen, mylord, nem kérem, hogy vitatkozzék velem, /felkel az asztaltól/ Egy lantot láttam itt az előfeb. fa­lén a zene hangjai megtisztítják a filozofálástól a leve­gőt! Helyes! Charles, dalolj nekünk! De mylord..• Tud énekelni ? /Ezt az Inastól kérdezte/ Mint a kereplő. Myloré, inkább nem... Akarom! Ne erőltesse, mylord. Majd én dalolok helyette. ön túlságosan k'ígj Fafejű alak. Nem először dalolom mások dalát. /Megpendíti a lantot./ N A lényica igy szólt: semmiség I evoss a bánaton Hiu ée régholt dolgokért, Nevess a tegnapon. Uszotu,mint ttg aranyhajó Könnyen, szeszélyesen, "Vitorlát térva, hogyha jo A szellő, kész legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom