Demetrius, Lucia: Családfa; Fordította: Hunyadi András; Q 239
Suzana : /Megcsókolja a haját/ Elégedjünk meg azzal,ami megmaradt I Menjünk a kertbe. Alecu: / Felsegíti/ N«n fogsz megfázni ?Nem? Vagy elfáradni »mint az este? /Amikor a terraszra vezető ajtóhoz érnek,Alecu átöleli Suzanát és ugy egymásra támaszkodva állanak sokáig/. Hatodik Jelenet /Duky,majd René/ Duky: /Jobbról Jön,észrevaszi ók*t és dermedten nézi.Azok eltűnnek a kert irányában./ JajlJaj! Jaj nekem! Jaj! René: /Balról Jön/ Kesét csókolni Duky tánti .11 van magával? Ml történt? Duky: /Rémülten/ Láttáin... Láttam... Suzanne az imént itt volt... René: Hát hol legyen? Egyelőre még Itt van. Duky: Itt volt az ajtóban s .... Alecuval Ölelkezett. René: Komolyan? Hihetetlen! Az ó korukban? Duky: Láttam! A két szememmel láttam. René: /Röhög/ Csak ugy tűnt magának Duky tánti! Azt hiszi,hogy van még kedvűk azok után,ami Itt az történt? Most hol vann&k? Duky: A kertben• René: Bocsánat.Marlanát keresem.Ne vegye a szivére Duky tánti,mert most már úgyis késo. /kimegy Jobbra/ Hetedik Jelent / Duky , Dragos/ Dragos: Duky tánti! Felkelt? Kérje el Marandától a kávéját.De ml lelte? Miért sir? Duky: Dragos! Dragosom. •.. láttam.... a saját szememmel láttam. •• do nem mondhatom el neked,egy giereknek ! Dragos: Mi lelte Duky tánti? >Ta ijesszen meg! Fáj valamije? Megijedt valamitói? Duky: Nem.... nem... vagyis... vagyis... a saját szememmel láttam... Itt... a küszöbön.•• Nem mondhatom el n&ked.Pettanetes volna a számodra ! Dragos: /Óvatosan/ Nem értem? Mit láthatott volna? MI már egy órája a szollóben vagyunk.Kit látott? Duky: Egy órája? Dragos: Legalább! Suzanne ls ?
