Priestley, J. B.: Mr. Kettle & Mrs. Moon botrányos esete; Fordította: Matolay Etele; Q 189

- 14 Kettle Csak bizonyos értelemben. De ezt igy eléggé bonyolult... Hardacre /félbeszakítja/ Lárifári! Nagyonis átlátszó: ön egyszerűen azt mondta önmagának, hogy ne menjen be a bankba, ne törődjék a munkájával, hanem jöjjön haza, igyék whiskyt és lövöldözzön ezekre az oroszlánokra, holmi nőcskék társaságában. Kettle /szelíden tiltakozva/ Azt hittem, valóban azt akarja, hogy megmagyarázzam... Hardacre /megvetően/ Igen, ha lett volna értelmes mondanivalója. De mivel nincs, most majd é n mondok magának valamit! /Kettle, ügyet se vetve Hardacre-ra, újból lövöldözni kezd az állatokra/ /dühe tetőfokán/ Hajlandó végre abbahagyni ezt a hülyeséget és rámhallgatni egy percre?! Én jót akarok magának! Kettle /feláll/ Honnét tudja, hogy énnekem mi jó? Mikor még magam is alig tudom? Mikor csak most kezdem kitalálni... Hardacre /dühe alábbszáll/ Nézze, én jóval idősebb vagyok, mint ön... Kettle Nézze, én alig ejjjy órája születtem... Hardacre /ordit/ Hagyja ezt! Kettle /angyali nyugalommal/ Idehallgasson, Hardacre. Már három éve szüntelenül gyötör a vágy, hogy egyszer a fejéhez vágjak valamit, /emeltebb hangon/ És most - hacsak nem tisztul innét, de tüstént! - istenemre, meg is teszem! /körülnéz, alkalmas tárgyat keresve/ /Hardacre az Íróasztalhoz siet, felkapja a kalapját/ /félig magában/ Ilyen esetekre mindig % készenlétben kellene tartani valamit a háznál... egy tál pástétomot, vagy majonézt, amit a régi filmburleszkekben használtak előszeretettel... Hardacre /a hall ajtajához csörtet, sarkonfordul/ Megyek. - Jöttem, hogy halaszthatatlanul fontos bankügyben tárgyaljak önnel. És ezt kaptam! Rendben van. Tudni fogom, hogy h o g y ai - és miként szerezzek magamnak elégtételt. r /Hardacre elviharzik. Kettle zavartalanul fütyörészve a zenegéphez