Ljubimova, Valentina: A vén kőrisfák tövében; Fordította: Dobos Rózsa; Q 184

- 36 ALJOSA Lénával találtuk. A száraz levelek között bujkált, biztosan télire akart berendezkedni. OLGA /durva-gyöngéden/ Sovány, fekete, nem szép. De a szene vidám . . . Eridj, mondom, enni. Hit csináljak veled? Keserű galambocska. Lena odamegy Szorokinhoz. SZOROKIN Megkerültél, Aljenka? A lábad bir még? LENA /Az apjához simul./ Ha te tudnád, apám . . . Miket láttunk . . . Ha te tudnád . . . SZOROKIN El tudom képzelni, Aljonka. ALJO-A Gyerünk kezet mosni, Lena! j LENA Engem a papa hazavisz. SZOROKIN Visszajövök. Nem búcsúzom. Szorokin és Lena elmennek. Nekem nem bocsát meg, Olga Viktorovna? üssön a tarkómra ügy kellett volna, ahogy illik. De 6 minent megbocsát. Megbocsttok. Ma jó ; yok. És rindig sirni szeretnék. /haragosan/ Lelkiismeretesnek kell lenni, Ivan! Tisztelni kell az embereket! Nem lehet mindig csak önmagára gondolnij Elrontottad az egész estét. Nézd meg magad a tükörben - milyen állapotban vagy! Otthon, a szekrényben . . . /szeliden/ Haza kell mennem, Galja? Galina hevesen elfordul, a könyvszekrényhez megy, kiemel egy köny vet és figyelmesen nézegetni kezdi. Aljosa az asztalnál, Karpovna ételt és tányért tesz elé. OLGA /megveregeti Ivan Szergejevics vállát/ .'i van a vadásztáskában . . . IVAN Ajándékot hoztam magának a vadászatról. OLGA Es mit csináljak ezzel . . . Gyerünk, koccintsunk erre a szép életre. IVAN MARFA OLGA GALINA IVAN