Tolsztoj, Alekszej: A szerelem bibliája; Fordította: Csoma Sándor; Q 171

/Katalin/ Zavall sin t Katalint Hercegnét Katalint Hercegnét Za vallóim Hercegnét Zavallsim Hercegnét Zavalieim Hercegnét Zavaliiiini - 46 ­megfontoltan. : okat kockáztat, őrnagy ur. őrnagy?... Méltó volnék-e én erre a ki tüntetés re ?•• Döntse el • üetacnyle®* majd a csatatéren - a torok és tatár ellen - eokkal bátrabban viselkedik, /Az ajtóban megjelenik a Hercegné./ És hogy megbüntessem ezerateleneégéért* - mert bűn­hődnie kell, kedves barátom - , kettesben hngfon a hercegnővel. Bájos, akárcsak pnyohé. Nézze... Nem, legyek én inkáub garüatiazt!/... Vegye fonto­lóra, nem okosabb?... Unalmas ember! /Z&valislnnel együtt a Hercegné felé lépked, aki az ajtóban áll,/ A jövője, istenem, - egyetlen csók ós a fejével Játszik..• Most megyek,egy kicsit felfrissítem n»­Hzolgalatúra lehetnék valamiben, felség? Micsoda bosszúság - egyetlen lovagunk éppen hal­doklik az unalomtól. Ne hagyja magára, kérem. /El a házba./ /A Hercegné és Zavallsin leeresztett fejjel hailgub nak, a hintához lépkednek./ Milyen fülledt a levegő. Fülledt. Meleg van. A szúnyogok ie folyton kínozzák az embert. Nem baj, hadd szívják a vérem. Akár ae egészet kiszívhatják, utolsó cseppig. /Leülnek a hintára, ringatják magukat* anélkül* hogy egymásra tekintenének./ Kbéd után őfelsége elhagy bennünket? Igen. Kbéd előtt már. Nem eok időt tölt nálunk. Majd két trojkát io elemészt* a-nig elérjük a ko­col sort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom