Giraudoux, Jean: Miként Lukrécia; Fordította: Galamb György; Q 153

/ Armand: Paola: Armand: s. Paola: Armand: Paola: Armand: Lucile: Paola: Lucile: Paola: Lucile: Paola: - 35 Határoztam! Gyakran semmi dolgokból nagy hegyeket hordunk össze. Mi sem könnyebb a világon, mint megváltoztatni az életünket... Köszönöm asszonyom. Armand! Milyen könnyű is! Milyen könnyen osztódik az, ami oszthatatlan volt a házastársak között, ha elválnak. Látom különválni a hajlékunkat. Látom, mely tárgyak vonzódnak inkább hozzád, mely állatok követnek téged, mely cselédek maradnak veled. Marie és a sevresi vázák a tiéd maradnak... Ügyvéd talán egyáltalában nem is kell! i Mit jelent ez a játék, drágám? Ó ti mindnyájan, kiket gyötör a gondolat, hogy a felesége• tek szeretőt tart, higgyétek, hogy nincs több asszonyotok, tegyétek, hogy többé ne is legyen az és a boldogság visszatér hozzátok. Armand! Olyan egyszerű az egész és senki sem gondol rá... íme a köpenyed Paola. Vedd magadra; teljesen mezitelen vagy! /Elmegy/ i Szomjas vagyok. Szerencséje, hogy ezt a szomjúságot egy pohár vizzel is olthatja. No most meg lehet elégedve... Beszéltem! /Iszik a pohárból, amelybe Paola titkon álomport öntött, majd el akar menni./ Elmegy? Egy pillanat még... Ne nyúljon hozzám! De igen! ^eg akarom érinteni... Gyermekkoromban, ahelyett, hogy bélyegeket gyűjtöttem volna, azzal szórakoztam, hogy szájoncsókoltam azokat, akiket csodáltam, vagy megvetettem. Szájoncsókoltam Jerome herceget a bálban és az őrjöngő » bacchánsnőt a múzsák ünnepén... Kiegészitem a gyűjteménye-