Giraudoux, Jean: Miként Lukrécia; Fordította: Galamb György; Q 153
Armand: Marcellus Armand: Paola: Armand: Joseph: Marcellu s: Joseph: Marcellus : J oseph: Marcellus : Paola: Marcellu s: Joseph: - 3 Tudok én másképp is beszélni. C s ak komédiáztam... Azt mond/ • . ta: kötelessége őrködni afölött, hogy a város ne induljon züllésnek, s minthogy te a romlottság jelképe vagy, első csatáját veled kell megvivnia. Az ember azt hihetné, helybeli férjet hall szónokolni. Az ember azt hihetné, téged hall. Ha ugy akarod, engem hallottál. Ugyan, Armand, te nem vagy a fartüffe-ök közül való! Férj vagyok, drága Paolám! Még ha magát az erényt vette is feleségül, senki sem kivánhatja egy férjtől, hogy tapsoljon a csábitónak!... El kell hagynod a várost, Marcellus!... Siess! /visszajön/ A bün természetes' hajlam a rosszra, gróf ur. így mondja a lexikon. Ezért hát Octave ur xeresi bort ajánl gránátalma-szörpöt cseppentve bele. Ez a Café Anglaise legkitűnőbb itala volt... Octave ur egyébként arra kéri gróf urat, sziveskedjék másik asztalt választani, ez ugyanis foglalt. Ki foglalta le? Hem tudom, gróf ur! De tudod. Hiszen dadogsz... Ki foglalta le? Madame Lionel B1 anchard. A császári ügyész felesége? » Igen, Marcellus! Birájának felesége!... Mindennap idejön. Joseph, van-e nagydobod? Csak ez az egyiptomi gongunk van.Lessops Ferdinand sógorától , Badomiere-tői kaptuk. Marcellus : Gongasd meg! Armand : Marcellu s ; Joseph: Ujabb gonoszkodás, Marcellus? De ezúttal milyen szép hangokkal kisérem! /megüti a gongot/
