Fajko, Alekszej: Az aktatáskás ember; Fordította: Sivó Mária; Q 148

-sHangok: Csomagold ki Mark ! Add oda ! Mark : /kicsomagolja a kezében tart®tt aktatáskát/ Ezt az i aktatáskát, Dmitrij Iljics, közösem vettük és adnáainiyian azt szeretnők, hagy sikár a hóna alá csapja /nevetés/ vagy általában mikor magával viszi, eszébe hatnának a hálás leningrádi diákjai. /Átadja az aktatáskát./ /Második csengetés/ Granatov: Köszönöm, barátaira, köszönöm. Ei; yjók el, nagyon meghatott fijgyelmük és igyekszem beváltani a hezzám fűzött reményeket. Kalauz: Aki nem utazik, kérem hagyja el a vonatét! Eang®k: Isten vele Dsitrij Iljics ! Jó utat! Sek szerencsét! Viszontlátásra ! /A leszállók között keresztültör Lihenszkij, kezében bőrönd/ Adelaide Vasziljevna: /nézegeti az aktatáskát/ Pompás darab.Remek bőr, fin«® kidolgozás.Uram teremtőm segitsd meg szolgádat Dmitrijt ós add, hogy sikerüljön neki minden. /A kalauz füttyjele hangzik fel. Elindul a vonat./ Granatov: /az ablaknál/ Köszönöm elvtársak, köszönöm ! Viszontlátásra ! / A fülkébe belép Lihenszkij./ 2. /Granatov, Adelaiáa Vasziljevna, Lihoaszkij. később a kalauz./ Lihoraszkij: Még néhány másodperc ós - agyő Leningrád! Ha nem tévedek, itt található a 35-ös szám ?