Fajko, Alekszej: Az aktatáskás ember; Fordította: Sivó Mária; Q 148

-5felé, mert ©tt a helyed. Uram teremtőm, könyörgök hozzád, lágy irgalmas alázatesszivii szel

cáidhoz. /Keresztet vet/ Moszkvában szem előtt leszel ós felf figyelnek rád. Fel kell figyelniük.Ezeknek a isai pigX menseknak mind meg kell haj ciniok előtted. A földig! Granatev: 0, mama..../nevet/ Aaelaida Vanziljevna: Igen, igen...neked parancs

»Ined kell a bolsevikoknak Dmitrij. Ne, itt a hálóráklim. Hegy a csodába tmataa igy elrakni ? /A kmpé folyosójára egy csépért diák jön be. Néhányan benéznek a fülkébe./ Hangek : Itt van, itt ! Már mindenütt kerestük Dmitrij Iljics, bejártuk az egész vonatot. Granatev: Nagyon kedves maguktól fiatal barátaim, hogy eljöttek. Mama, ők az é'n iredalsisszakes diákjaim. Aaelaida Vasziljeviia: Igazán nagyon örvendek. / Hangok: Ki beszél ? Filatcva? Nem, inkább Mark. Mark, rajta! Mark: Nagyon sajnáljuk Dmitrij Iljics, hog-y el kell válnunk Öntől.Hiányozni fognak nekünk az előadásai, szemináriumai. De másrészt örülünk, hogy komoly tudományos munkára utazik most Moszkvába és ©tt hegy ugy mondjam már nagyobb méretekben fejtheti ki tudását és tapasztalatát. Kalauz : Aki nea utazik, szíveskedjen leszállni, mert h aaar © s an indul unk.