Gyárfás Miklós: Kis dramaturgia; Q 143
24 ' kotásban. A Bányászbecsület cselekménye például nem eléggé meggyőző. A cselekmény első része Jó. Talyigás megsértődik, otthagyja a bányát, az otthonát. De a visszatérése erőtlen. Nem hisszük el neki, hogy problémája megoldódott. Kiskovács vállalatvezető és Szakács párttitkár csak tengnek-lengnek a cselekményben. Se jellemük, se cselekvésük. Anna szenet küld a vállalatvezetővel az apjának, hogy jöjjön vissza. Talyigás visszatérése nem igazi győzelem, inkább egy bizonytalan ember tétovázásának eredménye. A cselekmény és Talyigás jelleme csak vékony, felületi szálon függ össze. Az elszakadás és visszatérés mozgását az iró nem tudta elég drámaian ábrázolni. Nem bomlik ki a konfliktus kellő erővel. Az iró nem tulajdonított kellő fontosságot annak, amit az emberben levő kapitalista jellemmaradványoknak nevezzük. A problémát felvetette ós tul könnyű kézzel vezetett cselekmónyszövóssel oldotta meg. A cselekményalkotá s nem technika, nem egyszerű "darqbépités", hanem lényegében maga a drámaírás. ( 1 A cselekvés értéke a színpadon Más a cselekvé s és más a cselekmény . Amint emiitettem, a cselekmény lényegében maga a dráma, amin a cselekvések sorozata vonul végig. A cselekmény a dráma különféle hőseinek cselekvése közben keletkezik . A dráma tulajdonképpen csupa-csupa cselekvés, külső és belső cselekvések összefüggő sora. Ha a drámát felvonásokra bontom, a felvonásokat jelenetekre, a jeleneteket ismét kisebb részekre, mindig a markomban marad néhány cselekvés legalább is a jó drámánál.
