Gyárfás Miklós: Kis dramaturgia; Q 143

Ii - 23 A színpad felnagyítja a cselekvést. megsokszorozza életbell értékét

. Ezért aztán a legkisebb mozzanatnak is rendkívül nagy Jelentősége lehet a drámában s főleg a színészi játék megvalósítása során. Tegyünk egy példát. Lukovszkij: "A második határ" cimü egyfelvonásos színmüvében egy Kondratov nevü ember betéved a kis határmenti meteorológiai állomásra. Vihar van. Kondratov azt állítja, hogy a Halászati Felszerelési Vállalat megbízottja l s és motorbaleset érte, a lába megsebesült, menedéket kér, amig rendbehozza magát és sebét bekötözi. Alekszej és Valentyina az állomás alkalmazottai - gondoskodnak a pihenéséről. Persze itt a határon, ahol nem egyszer kísérelnek meg besurranni az orosznak álcázott imperialista ügynökök, elővigyázatosnak kell lenni. Már most, amikor Kondratov sebének bekötözésére kerül sor, következik az idegen cselekvése: átmeg

y a konyhába, visszautasít minden segítséget és egyedül köti be a sebét. Ez az egyszerű cselekvés a drámában rendkívüli feszültséget okoz. Átmegy a szomszéd helyiségbe s a néző Alekszejjel és Valentyinával együtt tudja, hogy Kondratov nem egyszerű sebesült és nem betévedt, vihar elől menekülő ismeretlen. Ezt az apró cselekvést néhány színpadi perc után Kondratov visszatérése és következő szóbeli cselek• * vése követi: /Belép/"Azt hiszem nincs semmi komoly ba.1. Zúzódás és horzsolás...

" Ekkor már biztosak vagyunk abban, hogy Kondratovnak lőt

t sebe van. Ha visszatértekor nem szólna semmit, nem lenne olyan gyanús. A "zúzódás és horzsolás" szavaknak azonban ebben a helyzetbe

n olyan cselekvő értéke van, hogy a nézőnek a lőtt seb beismerését jelenti, tehát azt, hogy a határon átszökött és az őrség megsebesítette. A szinpad süritett légkörében, tömöritett valóságában rendkivül nagy a cselekvések jelentősége. Maguk a cselekvések a helyzetek-