Gyárfás Miklós: Kis dramaturgia; Q 143

- 21 A oselekményalkotás világnézet dolga A dráma oselekménye nem azonos a puszta mesével, vagy történettel. Nem valamiféle bonyodalmas alkalom arra, hogy az Író megszólaljon és kedvenc gondolatait, eszméit hirdesse a jól megválasztott mese segitségével. A dráma cselekménye több ennél. Az élet cselekményszálainak olyan kiválogatása, szövése, amelyben kifejezésre jut az is, hogy az iró szereti-e, megveti-e azt a társadalmat, amelyben él, 8 azt, amelyről ir. A dráma cselekményében állást foglal az iró. V ilágnézetének tartalmát már a cselekményben megtalálhatjuk. Az ideológiai t

éve

dések vagy zavarok forrása a rosszul megalkotott cselekmény

. E probléma megvilágítására idézem Zsdanov elvdttársat, aki fölteszi a kérdést, mit jelent ez a sztálini kifejezés: az irók a lélek mérnökei? "

Ez először is azt jelenti, hogy ismerniök kell az életet. hogy azt hűen tudják ábrázolni a művészi alkotásokban. r , r hogy ne skolasztikusén, ne élettelenül, ne egyszerűen "objektív realitásnak", hanem forradalmi fejődésében a valóságot ábrázolják. amellett a művészi alkotások való szerűségének és történelml konkrétságának összhangban kell lennie a dolgozó emberek szocialista átalakításának és nevelésének feladatával." ' < A cselekményalkotás problematikája két részre oszlik. Az óletbeli cselekvések helyes megfigyelésér

e ós a cselekménysűrítés módjára. Természetesen sem megfigyelni, sem sűríteni nem lehet világnézet nélkül. Ez a kérdés nem egyszer merült fel irodalmi életünkben. Bévai elvtárs azt mondja, hogy "

az épülő vagy a felépített szocializmust ábrázolni haladó világnézet, szocialista öntudat nélkül nem lehet.

" Erről van szó a cselekményei-