Squarzina, Luigi: Kelő hold; Fordította: Ispánki János; Q 134

-15CLAMANTA PIANA: CLEMENTS PIANA: C

LAMENTS PIANA: CLAMANTA PIANA

: ALTISZT: CLAMANTA ALTISZT: PIANA: Clement© ALIZA: PIANA: ALIZA: FIANA: CLAMANTA ALIZA: CLAMANTA PIANA: PIANA: ALIZA: PIANA

: ALIZA: .PIANA: PIANA: PIANA: sSLS * Isten áldja./Az

tasszony az altiszt kisexetében elmegy.Az altiszt magához vette az osztálynaplót is./ írástudatlan szülők,de a gyerekből jegyző legyen!Miért nem mindjárt raagántanúr?Károm naffxaaiY&gtgac nemzedék aulve nem lesz,aki a földeket meg. kapálja./Ránéz az igazgatóra/Min gondolkodik? Azen a fiún,akit máris megrontott ez a buta jegyzősdi,holott minden a mezei életre predesztinálná.kxgy Értesse meg ezt ezekkel a parasztokkal ha tudja.Ezek szentül hi szik,hogy a gyerekeik érdekében cselekszenek. Lám,pálcát törünk a kóbor komédiás fölött,mert kicsavarja gyerekének ke zét lábát,hogy vásári Ígyen belőle.De a test mindezt érzi,lát ja ís szenved tőlei /Közbeni* leült és újra olvasni kezdett/Szombat

on van a jótékonysági hangverseny.A bank igazgatója szóit,hogy két hely van & földszinten. Adják Currinak és Bandininak. Magát akarják.Hogyan mentsem ki? Mondja,hogy szeretem a zenét./Füzeket kezd javitani/ Nem mutatkozik társaságban,nem fogad el ebédmeghívástA régi igazgató minden hibája mellett... ...jó erő volt,tudom.Én jó igazgató vagyok./Kopognak/Szabad! /Belép/Rambelli kisasszony. ; / PÖláll/fiambelli?Rokona... A nővére. Kéret

em./Altiszt kimegy.

Clementének/Ismeri? kikor iskolás volt,nem tanítottam.Szegény fiu./Az altiszt bevezeti Ali zát.A tegnapi ruha van rajta.Sápadt./ Aliza Rambelli vagyok. Fáradjon be/kisasszony./Alébe megy,kezét nyújtja;néhány pillanatig a ke zében tartja a leány kezét./ /Megindultan/Köszönöm. CLAMANTA tanár ur. A felső négyben tanítottam őt.Kiváló diák volt. Beszélnem kell önnel,igazgató ur.

/Plana ránéz Clementére/ A tizpercnek mine.járt vége.Alnézést./Kimegy/ /Az altisztnek/Mondd meg a vigyázónak,legyenek csöndben,mindjárt megyek /Az altiszt kieragy/ Fáradt lehet.Üljön le kérem. ^nissietek igazgató ur.Magukra hagytam a szüleimet./Leül a kerevetre/ Mi nem találkoztunk még,igazgató ur.De Anrico szerette ont;ez volt az értelme az életének. A rajongás korszakban élt;szép,boldogtalan kor.Szivesebben hisz mások ban,mint önmagában. On segíteni akarta tanulmányainak folytatásában.Meszelt rcla. Rajta állt,nem rajtam.Mint mindig,büszke lettem volna,ha fölfedezhetem az érdemet s a vi Iái... elé tárhatom 4 egy nevelőnek ez az egyetlen öröme. Akkor nea fog nemet mondani•Igazgató ur,szeretném,ha az iskola intézné Anrico temetését.Várjon kérem,megmagyrázom. Felesleges. Nem értett félre?Ne gondoljon most arra,hogy Anrico szegény volt,emiatt nam jöttem volna el.Soha senki sem tett érte semmit.Olyan volt,mint az édesapám:nem tudott kérni.Hallgasson meg kérem.A városunkban van egy folyó.Járt ott valaha?Agy nyáron az öcsém elment a. folyóra,a társaival. Anyám nem akarta engedni,félt az örvényektől,de én rábeszéltem.Muszáj barátkoznia,mondtam anyámnak,legyen olyan,mint a többi fiujmindig egyedül,mindig csak a könyvek,nem egészséges dolog.Alaent.Uzsonnáját betettük az iskola táskájába.Egész nap azeszenben volt,hogy milyen jól szórakozik most.Káx^ste,a terraszon állva néztük,amint a fiuk hazajönnek. /Megszólal az isklai csengő:vége a tizpercnek/FiukiKisgyerekek voltak voltak még.Az egyik futkosott,a másik labdázott,a többiek összekapaszkodtak s ko

ru

sban énekelve elfoglalták az egész utcát;de Anrico egyik