Squarzina, Luigi: Kelő hold; Fordította: Ispánki János; Q 134
A /ELIZA/ PIANA: ELIZA: PIANA: ELIZA: PIANA: ELIZA: PIANA: ELIZA: PIANA: ELIZA: ŐSSSA: PIANA: üLIZA: PIANA: ELIZA: PIANA: -161 csportban sem volt s lassan éjszaka lett.Későn ért haza,jcval a többiek után,lehajtott fejjel,egyik szandáljával a kezében,szótrongyolt táskával Hogy faggatta édesanyám:ki tette,monda meg a nevét?Nem akarta megmondani Magányos volt."arágondolok,most is ugy látom,mint akkor a magasból,kezében szandáljávai,amint szétrongyolt táskáját vonszolja magányosan az utca közepén s újra hallom a fiuk hangját,akik szórakoztak és mulattak s miután megkinozták,elfeledkeztek róla.Senkinek sera hiányzott.S nem is fog hiányozni.Csakegy barátjának és nekünk.Ki szerzett neki örömet?3 ki® nek szerzett ő?Nem arra született,hogy a családi kapcsolatokban öröme le gyen.Sszeretetünk szinte boszantotta.S most,akik magányosan körülálljuk, tehetetlenek vagyunk:nincs jóvátétel,nincs vigasz,nincs miben megbékélnie. Hallgasson meg,kérem.hit is jelent egy tanuló önnek,hiszen annyi van itt,nála különbek,áe senkinek sem jelent annyit az iskola,mint neki jelentett. Ezt viszonoznia kell.Tegye meg,hogy legalább egyszer az iskolatít társai,../Bánóz az igazgatóra.Az figyeli a leányt.Eliza egyik kezét a szivére teszi./ kár igent mondtam önnek/Megmozdul/Tanitványomnak tekintettem,noha csak az utolsó évben tanítottam.Mi,akik önnevelésre serkentjük az Ifjakat miközben oly nagy erőfeszítéseket követelünk tőlük,megdöbbenve állunk a kc rai halál előtt.A halál ki tudja választani a magáét.Akárcsak a háborúban. /Az ablaknál áll/Mondja el,hogy történt!,ha isxm nem esik nehezére. Az erkélyről.Nem tudom megérteni.Meghitt helye volt,többet időzött az erkélyen,mint aszabában.Hiszenanyánk anyánk mindig mondta s már kicsi korunktol kiáltozott,ha kihajoltunk:a korlát alacsony«Leszédült,irta a rendőrorvos;oly fáradt volt:kimerítették a könyvek.Egy házbáli rögtön észrevette,hohy meghalt.Nem lehetett kocsit találni,az emberek összecsődültek.Mikor felhoztuk,már lövöldöztek.Ma,kora reggel jött a rendőrség selvittók.Ez a törvény.Egy férfi is ott van,akit az éjszakai lövöldözésben öltek» meg.Mostanáig ott voltam.Anyámat ágyban hagytaafképtelen lábra állni.Apám ápolja./Végigsimítja homlokát/Miért van fájdalom?Oly an fát dalom,mint apámé,amelyre nincs vigasz. A fájdalom annál hevesbb ennünk,minél többet gondolunk rá és minél többet törésünk vele. Le araikor a kin már elvi seihet et len, e z annak a jele,ha hogy eleget* tápláltuk s hordoztuk szivünkbens hamarosan elszakad a köte lék,amely hozzánk füzi.Amikor szemtől-szemben állva,már kívülről szemlél jük,ugy érezzük,elvesztettünk valamit.^sak a fájdalom számit a világban, de eZt minden alkalomra! későn vesszük észre. így van.3 még szörnyűbb arra gonc.plni ,&soü:>,8^x»;:bxäzxe*x hogy apáiazx ebbe beletörődhet. Vigaszt lel majd a munkában. Apára egy kávéházban dolgozik.Ki tueja,képes lesz e dolgozni ezekután? Idős ember,mi későn születtünk. Nincs szükségük valamire?3zóÍjon bátran. Migá ő élt,mindenben hiányt szenvedtünk.Most mindenből több lesz.Olyan a ez,mintha valami ájulásból tértünk volna hirtelenül észre. Látták a szerencsétlenséget? Nem.Nem tudtam,hogy hazajött.Az Őrszemnél járt Az újságnál.Mindig ebben az órában ment oda,dolgozott nekik.Jókedvű volt mert megjött valaki,akit szeretett.Tréfált.Nem láttam többet.Anyám nyitott neki ajtók.Azt hitte,bejött a szobába,ce 6... Ke folyt as sa,lát om,s zenved. Másik kijárat is van az erkélyre./Feláll/Mennem kell,aggóóni fognak.Még egyet:mondhatom azt a szüleimnek,hegy ön küldött értem?Miattuk.Csak ez vigaszuk maradt meg Enricobél. Gondnokunk mindent elintéz majd.Megállapodhatunk holna, reggelben? Holnap reggel a kórházban. Fél kilenckor teljes létszámban ott lesz az iskola. Es köszönöm,mindnyájunk nevében.
