Buero Vallejo, Antonio: Az égető sötétség; Fordította: Hársing Lajos; Q 129

- 36 Miguel.- Egy-null Ignacio javára! Carlo

s /uralkodva magán/.- így van. Nem féltem, de volt valami okom, amit... nem tudok megmagyarázni. Ez a próba nem ér semmit. Ignaci

o /jóindulattal/.- Ezt szivesen elismerem. /Beszéd közben odamegy a csoporthoz és ismét leül./ De hadd válaszoljak érveidre... Tanulunk, ez igaz... /mindenkihez/ a tized részét annak, amit a látók tanulnak. Sportolunk.•.még tized annyit sem, mint ők. /Közben nyugodtan leült már. Carlos, aki továbbra is a szin elején áll, erősen X összefonja karját, hogy fékezze magát./ De ami a szerelmet illeti... Albert

o

.- Ezt nemtagadhatod. Ignaci

o.- A szerelőn valami csodás dolog. Például a szerelem Carlos és Juana között. /Juana, aki aggódva követte a vita kibontakozását, megriad./ Ez a csoda azonban a látóknál nem a szerelem szomorú paródiája. Mert ők a szeretett lényt egészen birtokolják! Felfogják teljesen, egyetlen pillantással. Mi csak részleteket kapunk. Egy simogatást, a hang pillanatnyi turbékolását. Valójában nem szeretünk. Szánakozunk és megpróbáljuk elkendőzni ezt a szomorú kegyességet a vidám bolondságokkal, amit szerelemnek nevezünk. Azt hiszem, jobban felismernénk ezt a jótékonyságot, ha nem rejtegetnénk. Migue

l

. Kettő-null Ignacio javára. Carlo

s /uralkodik magán/.- Azt hiszem, elfelejtettél válaszolni egy igen fontos kérdésre... Ignacio

.- Lehet. Barlo

s

.- A látók és világtalanok közötti házasságok nem azt bizonyitják, hogy a mi világunk és az övék egy és ugyanaz? Nem bizonyítéka annak, hogy a szerelem, amit érzünk és keltünk nem paródia? Ignaci

o.- Tiszta szánalom, mint a többi! Carlos

.- Azt mernéd állitani, hogy don Pablo és dona Pepita nem szeretik egymást? Ignaci

o.- Ha, haha! Nem szeretném, ha szavaim rossz szinben tűnnének fel bárki előtt...