Buero Vallejo, Antonio: Az égető sötétség; Fordította: Hársing Lajos; Q 129
Ignsaci o.- Látók? Juan a.- Látók. Mi van ebben különös? Ignaci o.- Mondjátok, Carlos és Juana. Lehetséges házasság vak férfi és látó asszony között? Carlo s .- Olyan furcsának találod? Juan a.- De mennyi van! Ignacio .- És látó férfi és vak asszony között? /Csend/ Igen Carlos?/rövid szünet/ Juana? Carlos.- Juanával ismerünk egy öreg..• Ignaci o.- Egyet! Juan a.- És Pepe, meg Luisita. Milyen boldogok! Ignaci o.- Kettő! Carlo s /mosolyogva/.- Ignacio. Ne sértődj meg, de kissé megzavart az az újdonság, amivel itt találkoztál. Hogy is mondjam csak? Valami nincs rendben. Nyugodj meg! Ebben a házban vidámság vár rád és jó dolgod lesz. /Barátságosan megveregeti a vállát, Juana mosolyog./ Ignaci o.- Lehet, hogy nem vagyok normális. De egyikünk sem az. Barlo s /mosolyogva/.- No, erről majd beszélgetünk még. Miguelinre van szükségünk, ugy-e Juana? Ugy emlékezem, nem ment el. Miguelin ! /Miguelin kelletlenül felfigyel, de nem mozdul./ Ne tettesd magad. Tudom, hogy itt vagy. /Találomra felé indul, Miguelin Elisához bújik. Végül Carlos nevetve hozzáér./ Migue l .- Én is ezt fogom tenni, amikor Juanával leszel. Mi van? Carlos .- Gyere ide. Migue l .- Nincs kedvem. Carlo s .- Gyere, és ne butáskodj. Át kell adnom neked don Pablo intézkedését. Migue l . Aelletlenül/.- Ha ez az intézkedés nem vonatkozik Elisára is, nem megyek.
