Matković, Marijan: Álomvásár; Fordította: Csuka Zoltán, Vujicsics D. Sztoján; Q 115

fej árszentélytől is megszabadulunk /a Jobboldali ajtóra mutat/, az egész lakás a mienk lesz... Ez Vilma gondjfa. Mert valójában nekem az a fontos, hogy meglegyen az Íróasztalom - ez itt. Más nem érdekel., Végtére is az ember nem szakíthatja széjjel magát - az én elfoglaltságom teljes embert követeli Ide figyelj, Nina, nem tudod, hol tartja mama a szilvóriumot? - Tudod, Vilmával «Inden rendben van? aranyos, gondos asszony, de a takarékossága... Antun

: /a sarokból/ Attól fél, hogy 'c Iszom mint 0*..; Vagy pedig Vládó... /Ninához/ Ott van a baloldalon, az üres üvegek mögött.•. Kárász

: /Béricshez/ Hát te hogy élez? Akvizíció, akvizíció... micsoda foglalkozás az? » Hérics

: /bizonytalanul/ Hát csak ugf, csak ugy... éldegélünk... egyszer Jobban, máskor rosszabbul. - Valójában az volt az igazi élet az olyasféle emberek számára, mint amilyen magam is'vagyok, mindjárt a háború után* most minden valahogy túlságosan normalizálódott. Lám, ma máz az olyan szép lányok is, mint Lina, arra kényszerülnek, hogy tanítónők legyenek, iskolai feladatokat Javítgassanak... phül S ozt nevezik életnek! Kárász

: lío erigy? már, erigy, semmit sem változtál, vén korhelyt... Soha semmi komoly munkát nem végeztél az életben, ez a baj. Sose feledkeztél bele a munkába, azzal a tudattal, hogy va* larnl nagy, közhasznú*munkát végzel... Bérios

: Mit tudom én, mi a komoly, ml a komolytalan, mi a hasznos, mi a haszontalan. Hát tudod, Hina - vagy tiz esztendővel ezelőtt, mindjárt a háború után* az volt a szép idő: ha az embernek pénzre volt szüksége, csak kiment az utcára s csak körülbandzsitott a szemével. Balra, meg Jobbra. Ha arra ment valami polgár, mindjárt a Járásán meglátszott, hogy teli van a gatyája... Az ember csak