Zapolska, Gabriela: Malicsevszka kisasszony; Fordította: Kerényi Grácia; Q 99

- 3 ­Ki közöm hozzá? Itt volt» Hol van? Hagyjon engem "békén. Tanulok. Én meg mosok. Az én mosásom többet ér, mint a Kulesa ta­nulása, mert a mosásért fizetnek, a Kulesa tanuláséért pe­dig az ördög sem fizet egy garast se. Hol a kékitő? /dühösen az asztalra csap/ Menjen innen! Hát ez meg mi? Ki itt a gazda, én vagy Kulesa? Ki itt a kosztos diák, én, vagy Kulesa? Melyikünk tartozik a másik­nak három hónapi bérrel? Én, vagy Kulesa? Mi? Ki? /Kulesa hallgat/ No lám... hát akkor csak fogja be a száját, ha nincs pén-­ze, és adjon hálát az Istennek, hogy nem dobom ki, más az én helyembenvmár régen rendet teremtett volna, /halkan/ Meg fogom fizetni. Remélem is. Nem hagyom ám, hogy megrövidítsenek, arcom véritékével keresem a ken/eremet. /Visszamegy a dézsához, megint csak a csobogást és Edek monoton magolását hallani/ /Zselaznához fordul/ Már sötét van! /szárazon/ Csak három óra. De ha egyszer sötét^van! /szárazon/ Akkor költözzék egy palotába és spendirozzon magának villanyt. /Edek tanul, közben fogja a kenyeret, eszi, leül megint az ablakhoz, az asztalhoz, Zselazna fogja a vödröt a szappa­nos vizzel és kimegy* kopogás az ablakon. Edek föltérdel és kinyitja az ablakot,/ Második j elenet Edek, Filo Szevasz, / Edek motyog/ jÓTsscsyug/ Démosz then észt magolod?

Next

/
Oldalképek
Tartalom